Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Jeremiás levele a száműzötteknek Babilóniába 29:1—32

1 Mivel nem az egész népet vitték fogságba, így is lehetne fordítani: És a többi honpolgárnak. — 2 22:26, 24:1, 2Kir 24:12kk. stb. — 3 Szó szerint: „az úrnő", „a parancsoló", vö. 13:18. — 4 34:19. — 5 Vö. 26:24. Gedalja helytartó unokaöccse volt. — 6 A 2. vers későbbi kiegészítés, erősen zavarja az összefüggést és az érthetőség kedvéért tettem ki még egyszer a „levél" szót. — 7 Esdr 6:10, lTim 2:2. — 8 14:14, 23:21, 27—14.15, 28:2—4. — 9 Esdr 1:1, Dán 9:2, Zak 1:12. — 10 Zs 40:6. — 11 24:5.7. — 12 Ex 33:7, Deut 4:29, 2Sám 21:1, És 55:6k. — 13 Deut 4:7, Zs 46:2, És 55:6. — 14 Zs 126:1.2. — 15 23:3.8, 30:3, 32:37. — 16 24:8—10. — 17 15:4, 24:9, 34:17, Deut 28:25kk, 2Krón 29:8. — 18 26:6, 42:18. — 19 25:4, 32:33, — 20 Az elevenen elégetés Bábéiban is ritka büntetés volt. Vö. Dán 3:6. — 21 23:9kk. — 22 Nem tudjuk eldönteni, hogy a családi hovatartozásra vagy születésének a helyére vonatkozik-e a szó. — 23 A templomi rendőrség akkori vezetője (21:1, 37:3). — 24 A G-ben hiányzik. Talán későbbi betoldás? — 25 Cefanjá Pashúr után a második utód, mert közvetlen utóda Jehójádá volt, aki nem azonos a 2Kir ll:4kk-ban szereplő Jehójádával. — 26 A templomi rendőrségnek a feladata volt gondoskodni a templomtér szentségéről (tisztaságáról) és az istentisztelet jó rendjéről. Ha a „féleszűek" zavart keltettek, bezáratta őket az istentisztelet idejére. Vö. 20:1, 2Kir 9:11, Hós 9:7, Mk 3:21. — 27 21:3. — 37:3-ban Cefanjá a király bizalmas embereként megy követségbe Jeremiáshoz és így feltehető, hogy kedvelte a prófétát. Jeremiás levele (29:1—19). Rendkívül értékes és fontos dokumentum Jeremiásnak ez a levele, amelyet feltehetően szintén 594-ben írt a fogságban levőknek és egy Bábelba utazó követségnek adott át. Az első olyan levél ez a Szentírásban, amely teljes terjedelmében ránk maradt. Sajnos, megzavarja a levél egységét a 16—20. versekben található későbbi toldalék, de a levél eredeti felépítése könnyen helyreállítható, ha a verseket így rendezzük: 4—14.15.8—9.21—23. A szerző arról is tud, hogy a levél miatt egy Semajáhú nevű nemzeti próféta följelentette Jeremiást a jeruzsálemi templomi rendőrség főnökénél. Ezért került ide ebbe a fejezetbe a Semajáhú ellen mondott jeremiási prófécia, hogy a fogságban élőket is tájékoztassa róla. A függeléknek az a célja, hogy érzékeltesse Jeremiás levelének a hatását és azt is, hogy ez a levél eléggé veszélyes helyzetbe sodorta Jeremiást. A Babilóniában élők között is táptalajra talált a függetlenségi mozgalom propagandája. A nemzeti próféták ott is azzal beszélték tele az emberek fejét, hogy Isten nem hagyja ezt a szégyent, hanem hazaviszi gyermekeit Bábelből. Pedig a foglyok életkörülményei nem voltak elviselhetetlenek. Külön területet kaptak, ahol földműveléssel és kertészettel foglalkoztak, házakat építhettek és 120