Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Jeremiás harca a hamis próféták ellen 27:1—29:32

gájának és vele együtt az összes száműzöttnek az egész világ előtt. Visszahozza őket az ígéret földjére és ezzel elkezdődik az üdvkor, a szabadság korszaka! Ilyen szavakkal szinte megbabonázta Hananjá a népet és befejezésül még egyszer hozzá teszi a nagy különbséget jelentő kijelentését: Nem kell meghajolnia Izráelnek a babilóniai király igája alatt, mert összetöri az ŰR ezt az igát. Nem kétséges, hogy rendkívül nehéz teológiai kérdés vetődik itt fel a két prófétának az összeütközésében: Ki a próféta és ki nem az? Ki hirdeti Isten kijelentéseit és ki hirdeti csupán saját szíve vágyait? Hogyan lehet megállapítani, hogy mi az Isten igéje és mi nem az? A próféták két iránya ütközik itt össze egymással (vö. 23:13kk). A két irányzat kezdettől fogva megvolt egymás mellett, sőt mindkettőnek a gyökerei a közös mózesi vallásba nyúlnak vissza, csak éppen ugyanannak az igazságnak két különböző irányzata Mózes tanításának azt a részét emelte két különböző oldalát hangsúlyozta egyik is, másik is. A nemzeti próféták irányzata Mózes tanításának azt a részét emelte ki és hangsúlyozta, hogy az Űr Izráel Istene és népének igazáért harcol, neki igazat adva. A nagy próféták pedig azt a tételt képviselték Mózes hitéből, hogy az egyedül igaz Isten az igazság Istene univerzális értelemben. Az első irányzat azt hitte és vallotta, hogy Istennek szüksége van egy országra és szentélyre, hogy létezzék. Ezért kell Izráelt megvédenie mindörökké. A szövetség eszméjének tökéletes elferdítése ez tehát, mert a kanaáni népvallás tételeit tette magáévá, hogy ti. minden baálnak megvan a maga területe, országa, amelynek a gazdája és az ott lakó nép lététől függ magának az istenségnek a létezése is. A második irányzat tudta, hogy Istennek csak azért van szüksége egy népre, hogy kinyilatkoztatását elhelyezze a világban, De ha ez a nép alkalmatlanná válik erre a szolgálatra, akkor elveti, használaton kívül helyezi. Istennek tehát nincs szüksége Izráelre, hogy létezzék! A két prófétaságot nem volt egyszerű megkülönböztetni egymástól. Azonos volt a nevük. Egyforma volt a próféták ruhája. Népük sorsáról beszélt egyik is, másik is. Az utcák és kapuk politikusai voltak és mindegyik arra hivatkozott, hogy Isten nevében prófétál. 250 évvel Jeremiás előtt Áháb király idejében már egyszer nyilvánosan is szembe került egymással a két 8* 115