Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Jeremiás harca a hamis próféták ellen 27:1—29:32

igen komoly volt a helyzet politikailag. Ilyen esetben már nem tartották elégnek, hogy szavakkal harcoljanak igazukért. Magát az igét, Isten akaratát akarták szimbolikus tetteikkel szemlél­tetni, megjeleníteni. Jeremiás hetekig hordta nyakában a jármot, mert így akarta az emberek véleményét befolyásolni és alakítani. Ézsaiás évekig járt félig mezítelenül, hogy látva lássák az emberek, hogy szó­beszéd tárgya legyen az egész városban és így formálja a köz­véleményt egészen a királyi palotáig. Nem volt könnyű ez embe­rileg sem a próféták számára, de nemcsak Istennek engedelmes­kedett ilyenkor a próféta, hanem azt is tettekkel bizonyította, hogy milyen szenvedélyesen szereti hazáját és népét. Jeremiás három aktusban végzi el küldetését. Először az idegen követekhez megy (3—11). Joga van felkeresni őket, mert Isten a népek Istene és őt népek és országok prófétájává tette az Űr elhivatásakor. Egy-egy igát és köteleket ad át a követeknek és közli velük Isten üzenetét (vö. És 18:2). El kell vinniök maguk­kal a próféta különleges ajándékát és a hozzá kapcsolódó prófé­tai szót gazdájuknak. Bár jól tudja Jeremiás, hogy a felkelés Nebúkadreccar ellen tisztán a józan ész és a nemzetközi helyzet alapján teljesen elhibázott vállalkozás volna és nem ment még feledésbe a mozgalmas 605—597-es évek tapasztalata sem, ami­kor mindenkinek meg kellett ismernie Nebúkadreccar erejét és hatalmát — mégsem politikai útmutatást ad az államférfiaknak, hanem vallásos üzenetet. Isten akaratát közli velük (5—11). Mert a reálpolitikai helyzet Jeremiás szerint Isten akarata. Ezért mond­ja a követeknek: Isten nem tart veletek! A lázadás Nebúkadrec­car ellen lázadás Isten ellen! A világ Istené, ő uralkodik benne, mert ő teremtette kozmosszá a káoszból. Nemcsak Palesztina, hanem az egész világ Istené. A teremtő Isten azonban Ura a történelemnek is és az egyes történeti korszakokban a földi helytartók csak bérelik az uralmat a világban. Most Nebúkadrec­car Isten helytartója és eszköze: szolgája, ahogyan Jeremiás mon­dani szokta. Majd az ő ideje is véget ér egykor, de annak idő­pontját maga az Űr állapítja meg. Emberek nem befolyásol­hatják ebben! A politikát a népek csinálják ugyan, de a történelmet Isten tartja a kezében. Nebúkadreccart hívta el szolgájaként és nem­csak a népek fölött adott neki hatalmat, hanem a mező állatai 110

Next

/
Thumbnails
Contents