Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

lángjává lett ez a ház a szemetekben, amelyet az én nevemről neveznek?!

6 Akkor majd én is annak látom — így szól az ÜR. 12 Mert menjetek csak el volt helyemre, Silóba

7, ahol először készítettem lakást a nevemnek

8 és nézzétek meg, mit cselekedtem vele népemnek, Izráelnek a rosszasága miatt!? 13 Most pedig, mivel ti mindezeket a cselekedeteket elkövettétek — így szól az ÜR —, pedig én szóltam hozzátok, ismételten szóltam, de ti nem akartátok meghallani, hívtalak benneteket, de ti nem válaszoltatok, 14 — azért úgy cselekszem ezzel a házzal, amelyet a nevemről neveznek, amelyben ti bizakodtok és ezzel a hellyel, amelyet nektek és atyáitoknak adtam, ahogyan Silóval cselekedtem. 15 Titeket pedig elvetlek a színem elől, ahogyan elvetettem testvéreiteket mind: Efraimnak minden ivadékát. 1 A külső udvarból a belsőbe vezető kapun (vö. 26 : 2, lKir 7 :12) belül állt, ahol jól láthatta és hallhatta mindenki a prófétát. — 2 Üt = magatartás és jellem. Vö. 18 :11, 26 : 13,35 :15, 2Kir 17 : 13.14. — 3 Régi fordítások alapján. — 4 Vö. Jób 19 : 15 és a Próbafüzetben adott magyarázatot. — 5 Ex 20 : 3, stb. — 6 32 : 34. — 7 Silóban, volt először a 12 törzs központi szentélye, tehát a jeruzsálemi templom elődje. Másutt is voltak oltárok, de a nagy ünnepeket itt tartották. lSám 4 nem mondja ugyan el, hogy Siló elpusztult, de Zs 78 : 6 említést tesz róla és az ásatásak adatai szerint Kr. e. a 11. században pusztíthatták el az Anatóttól nem messze fekvő helységet a űlisziteusok. Jeremiás tehát elég sokszor láthaitta Siló romjait, amelyek Isten ítéletére emlékeztették. Vö. Jós 18 : 1, Bir 18 : 31, 1 Sám 1 : 3. — 8 Deut 12 : 11. — A 26. fejezet tárgyalt részében arról értesülünk, hogy Jeremiás röviddel Jójákim király trónralépése után (608/7) tartotta nagy beszédét a templomi istentisztelet ellen Isten parancsára (26:1) és azt is elmondja ott Bárúk, hogy ez a beszéd majdnem életébe került a prófétának (26:8kk). Minthogy a 2—6. fejezetek Jeremiás prófétai működésének elég korai időszakából származnak, a 6. és a 7. fejezet között jó hosszú időnek kellett eltelnie, amikor a próféta hallgatott. Általában úgy értelmezik ezt a hallgatást a magyarázók, hogy visszavonulása a nyilvános prófétai működéstől az istentisztelet reformjával függ össze Jósiás uralkodása alatt (621), amikor az országban elburjánzott vidéki áldozó halmokat lerombolták és az istentiszteleti életet a jeruzsálemi templomra összponto94.