Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jósiás király uralkodása alatt

24 Láttam a hegyeket, — íme megrázkódnak, és minden halom reszket! 25 Láttam — íme nincsen ember és az ég minden madara elmenekült.

1 26 Láttam — íme a kertek pusztává lettek és minden város összeomlott az ÚR színe előtt, lángoló haragja előtt. 27 Mert azt mondta az ŰR: Ásító üresség lesz az egész ország, bár véget nem vetek neki. 28 Ezért gyászol a föld és sötét lesz fönt az ég, mert kimondtam, amit határoztam, nem bántam meg, nem térek el tőle. 29 A lovasok és íjjászok hangja elől menekül az egész város, bemennek a sűrűségbe és fölmásznak a sziklákra. Minden város elhagyott lesz, senki sem lakik bennük. 30 És te, pusztulásra ítélt, mit teszel hogy bíborba öltözöl, arany ékszerekkel ékesíted magad, festékkel mázolod be szemedet?

2 Hiába szépíted magad: Megvetettek szeretőid, az életedre törnek! 31 Mintha vajúdó asszony hangját hallanám, az először szülő sikoltozását: Sión leányának a ziháló hangját. Kitárja kezeit — jaj nekem, elalélt lelkem a gyilkosok miatt! 6Θ