Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

I. Jeremiás élete és kora

után jártok, akiket nem ismertetek, azután pedig bejöttök és megáíltok a színem előtt ebben a házban ... és azután mondjátok: .Megmenekültünk' —, hogy ugyanazokat az utálatosságokat cselekdjétek!... azért úgy cselekszem ezzel a házfal, ... ahogyan Silóval cselekedtem. És elvetlek benneteket a színem elől..." Hogy milyen nehezére esett Jeremiásnak ezt az ítéletet kimondania, azt akkor tudjuk elképzelni, ha arra a szeretetre gondolunk, amellyel népe, egyháza és temploma iránt viseltetett! Nehézzé tette az ítélet kimondását, mert a templomban és azok előtt kellett kimondania, akik imádkozni mentek oda. De kimondta, mert Istent és akaratát jobban szerette, mint népét és — saját magát! Hiszen a papok és az imádkozó nép Jeremiásra mondja ki a halálos ítéletet: A bűnös nép nem a bűnre haragszik meg, hanem a prófétára, aki azt szóvá merte tenni! A sokféle egymással is harcban és vitában álló párt mind egységbe tömörül ellene, mert leleplezte a bűnt és ki merte rá mondani Isten ítéletét. Nagyon igaz, hogy elítélt Jeremiás mindenféle templomlátogatást, amely kimerül a külsőségekben. Mintha csak azok ellen a ma is jól ismert kegyeskedő emberek és papok ellen szólna a próféta, akiknek minden szava csöpög a kegyességtől, de a templomajtón kilépve egészen másként élnek. Jeremiásnak igaza lett. A külsőséges, szertartásokból álló istentiszteleti élet gyümölcstelen maradt, fölperzselte a bűn. Jójákím király rossz példája és a politikai viszonyok alakulása megint belesodorták a népet a Jósiás király előtti bálványimádásba. Ebben az időben Jeremiás csak keseregni tudott. Nem tudott belenyugodni a megváltoztathatatlanba. Fenyeget és ostoroz. Mindhiába! Sőt egyre ellenszenvesebb lesz. Üldözik, az életére törnek: „Én meg mint a vágóhídra hurcolt kezes bárány nem tudtam, hogy milyen gondolatokat szőttek ellenem." (11:19). Égő hazaszeretetét nem értik meg. Megnehezítette munkáját a világpolitikai helyzet is. Júdát nem fenyegette veszedelem és most az elbizakodott nép gúnyolni kezdi a prófétát: „Hol van az ŰR kijelentése? Most jöjjön el!" Végül börtönbe vetik. A fogságban lepereg lelki szeme előtt egész élete. Elhivatása órájától fogva tudta, hogy nem könnyű Isten ügyének szolgálata. De a nép hálátlansága