Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jósiás király uralkodása alatt

és az igazi tartalom, éppen az egyetlen igazi tartalom, az Is­ten után vágyódnak. Szavakban még nem tud előtörni ez a vágy. De Jeremiás­füle már hallja a „hangot", kihallja a sírást és jajgatást a. féktelen orgiából is. És Isten jósága, szeretete és hűsége ép­pen abban mutatkozik meg, hogy ennek a szótlan megbánás­nak is a segítségére siet (22a = Hós 14:5): „Térjetek vissza (térjetek meg hozzám!), meggyógyítom eltérésteket (kigyó­gyítlak benneteket elpártolástokból)!" Ugyanazt a meghatá­rozást tartalmazza ez a hely, mint Fii 2:12k vagy Ez 18:31. Sajátosan fonódik egybe Isten és az ember cselekedete! Ami jogilag, formálisan, ésszerűen nem volt lehetséges (3:1—5), azt Isten szeretete lehetségessé teheti, mihelyt meg­mozdul a megbánás. Istennek ez a kegyelmes szava nyitja meg a nép száját a vallomásra 22b—25-ben: „Itt vagyunk! Eljöttünk Hozzád!" Amíg a jelenben a nép azt mondja „Nem megyünk Hozzád!" (2:31), addig a próféta látja azt a pillana­tot, amikor a titkos vágyódás Isten után alakot ölt ebben a nyílt vallomásban: „ ... te URam vagy a mi Istenünk!" (22b. Vö. Deut 6:4). Amikor maguktól fölismerik azt az emberek, hogy mennyire öncsalás volt, amit a „kopasz" halmokon csi­náltak (23a). És akkor majd az egész gyülekezet fölismeri és elismeri, hogy a baál-kultusz mennyire haszontalan dolog volt. Ameddig csak vissza tudnak emlékezni — az atyáktól kapott örökséget a baáloknak áldozták oda és —, semmit sem kaptak érte (24a). És ha ezt belátják, akkor csak egyfajta magatartás felel meg: a szégyenlés! Szégyenükkel kell beta­karniok a fejüket és bűnbánóan vallást tenniök bűneikről! ISTEN VÁLASZA 4:1-4 1 Ha megtérsz Izráel, — így szól az ŰR, hozzám térj meg! Ha eltávolítod förtelmességeidet 1 színem elől, akkor nem fogsz ingadozni! 2 Ha igazán esküszöl az élő ŰRra, 2 a törvény és igazság szerint, 60

Next

/
Thumbnails
Contents