Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jósiás király uralkodása alatt

Miért mondta a népem: szabadon kószálunk, nem megyünk többé hozzád! 32 Elfelejti-e a leány ékszerét, a mennyasszony a díszövét? Engem elfelejtett a népem számtalan napon. 33 Mit szépíted utadat szerelmet keresve? Hiszen még a rossz nőket is megtanítottad utaidra. 34 Még a ruhád szárnyán is található ártatlan, szegény emberek vére, akiket nem betörésen kaptál rajta.

2 Mindezek ellenére·

3 35 azt mondod: Ártatlan vagyok, hiszen haragja elfordult rólam! Pedig én ítéletet tartok fölötted, hiába mondod: Nem vétkeztem! 36 Miért váltogatod olyan gyakran utadat?''

1 Még Egyiptom miatt is megszégyenülsz, ahogyan megszégyenültél Assúr miatt. 37 Onnan is ki kell menned fejedre tett kézzel, mert megveti az ŰR, akikben bizakodol, és nem lesz szerencséd velük. 1 Isten igéjét látni — 'későbbi toldaléknak látszik. — 2 Ex 22:1 szerint a betörésein rajtakapottat megölhették. Gondolhatunk itt is, mint a 30. versben, az árttatlainu! meggyilkolt prófétákra Manassé "korában: 2Kir 21:16, 24:4. — 3 A héber szöveg másolás közben eléggé megromlott, a fenti fordításnak az az előnye, hogy ragaszkodik az eredeti szöveghez és értelmes is. — 4 'azal = menni, sietni. Izráel megszégyenült istenei miatt. De azért nincs joga panaszkodni, hiszen nem Jahve, hanem a nép bűne ennek az oka. Ez adja meg a témát (29): Pártot ütöttetek ellenem, hitszegőkké lettetek. A múlt szenvedéseinek is az volt a célja, hogy nevelje vele Isten a gyülekezetet, oktassa népét, zabolázza és megtartsa a helyes kerékvágásban (30a). A gyülekezet azonban 4 Jeremiás 49