Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jósiás király uralkodása alatt

ták ugyan magukat, de csak a népvallásnak majdnem a természeti istenség fokára lesüllyedt Jahveját ismerték. Ezeknek a vezetőknek a rossz példája nyomán a nép bálványimádásba esett. Tehetetlen bálványok a gyülekezetben az eleven Isten helyett! Szörnyűség Jeremiás számára ennek még csak gondolata is! És mégis valóság ez! Az apák bűne folytatódik a fiakban s ezért egyaránt eléri az ítélet a jelent és a jövőt. A KETTŐS BÜN 2:10 - 13 10 Mert keljetek csak át a kittiek

1 szigeteire és nézzetek szét! Küldjetek Kédárba

2 és jól figyeljetek! Lássátok meg, történt-e ilyesmi?! 11 Cserélt-e pogány nép isteneket, — pedig azok nem is istenek?! De népem fölcserélte Dicsőségét a semmitérővel! 12 Ámuljatok ezen ti egek, borzadjatok és szörnyülködjetek nagyon! — így szól az ÜR. 13 Mert kettős rosszat cselekedett népem: Engem elhagytak, a folyóvíz forrását, hogy víztartókat vájjanak, — repedezett víztartókat, amelyek nem tartják a vizet.

3 1 A ^kittiek eredetileg a föníciai Kition település lakód Ciprus szigetén (ma: Larnaka), azután egész Ciprus szigete. Itt Görögország és az egész „Nyugat" megtestesítői. Vö. Ez 27 : 6 — 2 Kédár lakói a Keletet képviselik. Eredetileg a szír-arábiai sivatag beduin lakossága Edómtól keletre. Vö. 49 : 28, És 21 : 16, Ez 27 : 21. — 3 Neon repedezett kutakról (vö. Károlyi, Luther stb.), hanem a vízbein szegény területeken készített víztartókról, söt ciszternákról van iitrt szó, amelyek sokszor megrepedeztek és elszökött belőlük a víz. 41