Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jósiás király uralkodása alatt

Ezeknek a verseknek szinte minden szava beteljesedett Jeremiás életében. Királyok, papok és hivatalnokok kínozták és ítélték halálra Jeremiást, a polgárok életét kívánták, de ő életben maradt. Kőből és vasból volt. Isten tette ilyenné. A gyenge ember az erős Istennel együtt erősebb volt, mint honfitársainak minden rosszasága. Azt a csodát tapasztalta meg Jeremiás is, hogy Isten szolgáit láthatatlan erő veszi körül. IZRAEL TÖRTÉNETE A HŰTLENSÉG TÖRTÉNETE AMIKOR MÉG HÜ VOLT ISTENÉHEZ 2:1-3 1 Megragadott engem az ÜR igéje és ezt parancsolta: 2 Menj és hirdesd Jeruzsálem füle hallatára és ezt mondd: Azt mondta az ÜR: Emlékezem reád, ifjúságod szeretetére, mátkaságod szerelmére, amikor követtél a Pusztában, a be nem vetett földön is. 3 Szent volt Izráel, az ÜRé, termésének a zsengéje. Akik emésztették, mind meglakolnak, rosszul járnak, — így szól az ÜR. Jeremiás első nyilvános igehirdetésének a bevezető címét találjuk az 1—2a. versekben. Feltűnő, hogy nem az elhivatás alkalmával megadott téma, az Északról fenyegető „rossz" foglalkoztatja első próféciájában, hanem az a reménység, hogy Izráel üdvtörténetének a megjelenítésével meg tudja esetleg győzni a gyülekezetet a járt út helytelen, „veszedelmes" voltáról és az „északi rosszat" ilyen módon el tudja 36