Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

A hamis próféták ellen 23:9—25:14

A hamis próféták jövendöléseivel éles ellentétben, akik csak jót jövendölnek a nép szájaíze szerint (vö. 23:17), Jeremiásnak nagyon súlyos jövőt kell a népnek „ígérnie". De éppen ebben bizonyult igaz prófétának a hamis prófétákkal szemben és ha nem származik ez a szakasz magától Jeremiástól, az ő szellemében és gondolatvilágában fogalmazódott később a gyülekezetben és joggal került erre a helyre, hogy Jeremiás igazi próféciájával záruljon ez a hamis próféták ellen mondott prófécia-sorozat. Kiinduló pontja, amely egyúttal az első pillanatra nem egységesnek látszó szakaszt egybe fogja, a 33. versben elkezdődő szójáték, amit sajnos a magyarban nehéz volna utánozni. A massza' szónak ugyanis kettős jelentése van: egyaránt jelent „kijelentést" és „terhet". Jeremiás ugyanis azt az utasítást kapja, hogy Jeremiás mondja meg a népnek, a prófétáknak és a papoknak, hogy mi az Űr kijelentése. Volz arra gondol (Jeremia 245kk), hogy éppen ostromának a megkezdésekor hangzott el Jeremiáshoz ez a kérés, amikor már szívesen fordultak volna tanácsért ahhoz a prófétához, akinek az ostrom alig-alig volt hitele a nép és a vezetők szemében (vö. 21:lkk). Ez a történelmi pillanat meg tudná egyúttal magyarázni azt is, hogy miért ad olyan kemény választ Jeremiás a kérdezőknek. Ti vagytok a „teher" (massza'), amelyet Isten nem akar tovább hordozni (vö. Zs 28:9, És 46:3). Türelme elfogyott, „ledobja" ezt a terhet a hátáról, ami azt jelenti szójáték nélkül: Isten ma már minden bizalmas közeledést elutasít magától és ne is kérdezzetek Isten „kijelentése" felől! Elhatározta, hogy elveti népét, magára hagyja őket. Ami azonban a 34—40. versekben következik, az már minden bizonnyal a 33. vers félreértésén alapszik és félreérti annak a teológiai hátterét is. Nemcsak az bizonyítja ezt, hogy itt most Istenről harmadik személyben van szó, hanem föltételezi, hogy a fenyegetés a massza' szónak a használata miatt következett be. Ez a késői zsidó tudálékosság módján előadott szempont figyelmen kívül hagyja, hogy Ésaiástól kezdve Malakiásig használják a próféták ezt a fogalmat. Ezek a versek ugyanis arról szólnak, hogy nem szabad Isten igéjét „massza' "-nak mondanunk, mert az könnyelmű játék volna 251.