Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Királyok és próféták 21—24. f

Jeremiás annak a küldöttségnek mondja meg véleményét, amelyet Cidkijjáhú egészen hivatalos formában menesztett a prófétához. Eltérően a 37:3—10-ben említett küldtöttségtől, olyan időpontban hangzott el a király kérdése, amikor éppen elkezdődött Jeruzsálem ostroma és a jubeli csapatok még a falakon kívül harcoltak a babilóniai sereggel (4!). Alaposan megváltozott tehát a 20. fejezethez képest a történelmi helyzet. Az addig gúnyt és gyalázatot arató Jeremiáshoz küldi el a király különös gonddal megválogatott embereit és nem valamelyik kultuszi prófétához, ahol eddig beszerezte értesüléseit az Isten terveiről! Most azonnal fontos és hitelképes ember lett Jeremiásból. A babilóniai hadsereg túlerejét látva, Júda királya csak a csodában hisz már. Abban reménykedik, hogy Isten csodája folytán, csakúgy mint 701-ben az asszír hadsereg, most a babilóniai fog váratlanul elvonulni Jeruzsálem falai alól. Titkon abban reménykedik, hogy Jeremiástól ilyen „üdvjövendölést" kap (vö. 2Kir 19:lkk). De tévedett, mert Jeremiás most sem mond mást, mint amit egész eddigi prófétai szolgálatában meghirdetett és szimbolikus cselekedetiben jelképezett, „az északi rossz" rázúdul az országra és a fővárosra. Isten már régen döntött ebben az ügyben és kezdettől fogva megmondta prófétájának. Nincs tehát szüksége Jeremiásnak arra, hogy „megkérdezze" az URat újból ebben a történelmi pillanatban, hiszen az ítélet föltartóztathatatlan. Későn eszmélt rá a király arra, hogy hol kell hitbeli és politikai döntéseihez a „próféciákat" és a „tórákat" megkapnia. Nem is szólva arról, hogy Jeremiás nagyon júl tudja: Nem az Úrhoz tért meg a király, hanem csak a szorongatott katona-politikai helyzet kényszeríti erre a lépésre. Világos és kemény szavakkal üzeni meg Jeremiás a királynak, hogy mi fog történni a várossal, lakóival, magával a királlyal és egész udvarnépével. Az ellenség be fog nyomulni a városba (4), magát a lakosságot borzalmas járvány (pestis) fogja megtizedelni (6). Tehát pontosan az ellenkezője történik majd annak, ami 701-ben Szanheríb ostromakor történt. Akkor az asszír ostromló sereget tizedelte meg Isten dögvésszel, most a júdabelieket. A király és egész népe (hadsereget és népet egyaránt jelent itt az cam szó!) Bábel kirá218.