Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Királyok és próféták 21—24. f

lyának a kezébe adatik (Isten adja) (7), hiszen Isten maga fog harcolni népe ellen — könyörtelenül. Ezt akarja hangsúlyozni Jeremiás, amikor kinyújtott kézről, erős karról, haragról és lángoló haragról, meg nagy fölháborodottságról beszél Istennel kapcsolatban. És ez annál érdekesebb, mert a legtöbb esetben Isten hatalmas szabadító cselekedeteivel kapcsolódnak a fenti kifejezések (vö. 32:21, Ex 14:31, 15:12, Deut 4:34, 5:15, lKir 8:42). Most azonban saját népe, saját választott gyülekezete ellen nyúlik ki ez az erős kar! (5.) A babilóniaiak csak eszközei lesznek az ítélet végrehajtásában. A küldöttség Isten halálos ítéletével tudnak csak visszatérni királyukhoz. Üzenet a néphez (21:8—10). — Ez a népnek küldött prófétai üzenet csak lazán kapcsolódik az előző szakaszhoz, amely a 7. verssel lezárult. Itt az összegyülekezett néphez, tehát magához a templomi gyülekezethez intézi szavait, amiknek a lényege ez: aki a városban marad, elpusztul; aki átmegy a káldokhoz, tehát kapitulál, megadja magát, az „zsákmányul kapja a lelkét". Jeremiás szerint azonban ez nem politikai, hanem hitbeli döntés, hiszen aki a káldokhoz pártol, az sem kerüli el a deportációt. Tehát a kisebbik bajt választja, de az ítélet elől nem menekül meg, hiszen 27:6kk szerint Isten akarata, hogy „minden ország" Nebukadreccarnak, „szolgájának" vesse alá magát és így Isten ellen lázad, aki nem ezt cselekszi (27:8). Minden ellenállás céltalan, mert a „döntés" már megtörtént Isten részéről. A babilóniaiak ellen harcolók Isten ellen, Isten akarata és döntése ellen „lázadnak". Mert nem a jót, hanem a rosszat, nem az életet, hanem a halált jelenti ez esetben, hogy Isten feléje fordította arcát (vö. Zs 34:15kk), vagyis nem a szövetségi szeretet, hanem a harag tölti el szívét népe iránt (10). Senki sem bélyegezheti meg Jeremiást defetizmussal, mert ebben az esetben sem csak emberként, Jeruzsálem polgáraként, hanem Isten prófétájaként szól és akkor ebben a kritikus helyzetben sem mondhat mást! 219.