Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

és templom ellen, ahol „szállást vett az ŰR" (Zs 84:1), istenkáromlás ennek az embernek a fülébem Ezért fogatja el a prófétát, megkorbácsoltatja (vö. Deut 25:lkk) és utána kalodába téteti. Jeremiásnak nemcsak azért volt fájdalmas ez az eljárás, mert a kalodába zárás annak idején talán még nagyobb kínzást jelentett, mint később a „keresztyén középkorban", hanem főként azért, hiszen őt, a papi ivadékot a Szentély hivatalos felügyelője akadályozta meg prófétai hivatásának teljesítésében. Pap és próféta újból szemben állnak egymással (vö. Ám 7:10). A kalodába zárás nem tart ugyan sokáig és talán csak az volt a célja, hogy „kijózanítsa" a prófétát, hiszen a rákövetkező reggel már szabadon bocsátják, de „csalódnia" kellett Pashúrnak, aki azt remélte, hogy egy megtört és megjuhászodott embert ereszt ki a kalodából! Jeremiás nem tört meg! Sőt szemébe mondja Pashúrnak a saját és hozzátartozóinak a sorsát. „Nem Pashúrnak nevezett el téged az ŰR, hanem Mágór-Misszábibnak!" (3). A név megváltoztatásának („Iszonyat Köröskörül") a hátterében minden bizonnyal valami szójáték van. De ezt még semmiféle nyelvészeti kutatással nem sikerült tisztázni. Annyit tudunk csupán, hogy Jeremiás eddig is többször használta ezt a kifejezést (vö. 6:25, 46:5, 49:29). Pashúr sorsa olyan iszonyatos lesz, hogy egyenesen megszemélyesíti, példázni fogja az iszonyatot. Pashúr és családjának a sorsa példázza azt, ami be fog következni minden jeruzsálemi családnak az életében. Saját szemével látnia kell, hogy családtagjai és az általa becsült és az őt szerető emberek meghalnak (4). Hogy hogyan viszik fogságba egész Júdát és Jeruzsálemet minden kincsével együtt (5). De őt is fogságba viszik egész családjával együtt és ott, a tisztátalan országban, pogány földön temetik el (6). Jeremiás azonban nem reked meg egy ember személyes sorsának leírásában. Öt nem vezeti személyes bosszú. Pashúr sorsa ugyanaz lesz, mint az egész választott népé. Most is próféta marad, Pashúr sem találkozik más emberrel!! (1:19). Egy szóval sem beszél arról, hogy Pashúr személyes emberi szabadságát megsértette. Nem Jeremiás saját személye és életsora a lényeges ebben az egész történelmi korszakban, hanem az, hogy mi történik az Isten igéjével. Pashúr bűne sem 14 Jeremiás 209