Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

Kiszáríthatók-e a vadon csörgedező .· hideg vizek? 15 De engem elfelejtett az én népem, a hiábavalónak tömjénez. Elgáncsolták őket útjaikon, az ősi nyomokon, hogy csapásokon járjanak, egyenetlen úton/' 16 Sivárrá tévén országukat, amelyre örökké fütyül, aki csak elmegy mellette, megborzad és a fejét csóválja. 17 Szétszórom keleti szélként az ellenség előtt. Hátamat és nem orcámat mutatom nekik vesztüknek a napján. 1 Az elpártolás nemcsak megfoghatatlan, hanem „borzalmas" is: 5 : 30, 11 : 9, 23 : 14. — 2 Vö. 2 : 26. — 3 A héber eredetiben szereplő saddaj szó az Ötestámentomban Istennek egyik közös sémi neve: A Magasságos. Az akkád sadú (hegy, magaslat) szóval rokon, vö. Horrvmel és Hehn, fejtegetéseit. Viszont a sad szó egy anyaistenségnek is a neve, aki arról nevezetes, hogy sok melle van (domborulat). Nagyon kézenfekvő tehát a GLS fordítások javaslata, hogy sádajim-at olvassunk itt és akkor egy többcsúcsú hegyre utal a szöveg. — 4 Az „egyenetlen utak" ma is sok gondot okoznak Paleszitinában az utasembernek. — Ez a szakasz kerek egységet alkot irodalmilag. De a redaktor „ezért" kötőszava ellenére sem tudjuk a fazekas-jelenetből megérteni, hanem egészen más szellemi és társadalmi háttérből. Amikor Izráel természetellenes elpártolásáról beszél nagy felháborodással a próféta, akkor már nyoma sincsen a belső bizonytalanságnak. Ellenkezőleg: Világos és szilárd alapállásról és világos ítéletet formulázva beszél arról, amit csak ámulva és rémülve szemlélhet. Kettős bűnét ostorozza itt Izráel népének mint korábban 2:55kk-ban. Elpártolás Istentől és a semmitérő isteneknek bemutatott áldozatok. Valószínű, hogy Jójákím uralkodása alatt íródott ez a prófécia, a deuteronómiai reform felfüggesztése után (ll:9kk), amikor nyilvánosan is, de a személyes kegyes198.