Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

jaitokat és cselekdeteiteket! 12 De ők azt mondták: Hiába! — Mi már csak a magunk tervei után megyünk és mindnyájan megátalkodott rossz szívünk szerint cselekszünk. 1 A fazekasműhelyek (házak) a város déli részén voltak, ahol víz és agyag állt rendelkezésükre. A fazekas-kultúra elég fejlett volt Palesz­tinában az ásatások tanúsága szerint. Ezért veszik a képet olyan gyak­ran az ótestamentomi írók a fazekasok mesterségéből: Isten minden­hatóságának és az ember teremtettségénék az ecseteléséihez, vö. És 29:16, 45 : 9, Róm 9 : 21. Itt Isten alkotó tevékenységére alkalmazta a próféta. — 2 A hinnénú helyett a Q szerint vhinné hú' olvasandó és akkor folyamatos jelenről van szó. — 3 A fazekasmester technikája megfelelt a mainak. — 4 Figyelnünk kell ebben a szimbolikus törté­netben a súb ige használatára, mert ez benne az ún. motívumszó, valamint a 8. és 11. versben kétszer is a visszatérés ós megtérés értel­mében. Itt „visszafordulni" — „visszafordítani" a helyes értelme. — 5 Arra is figyelmet kell fordítanunk, hogy a fazekas és Isten alkotó tevékenységére egy szót használ a próféta! — 6 Vö·. 1 :10. — 7 Vö. 26:3, 36:3, Ez 18:21. — Ez 26 : 18k szerint legfontosabb volt az erkölcsi megújulás. — 8 Vö. 26 : 3, Jón 3 : 10, Ez 33 : 11. — 9 Ami­kor az OT-ban a jó és rossz szavakat italáljuk, akkor mindig gondol·­nunk kell a jó és rossz tudásának a fájára (Gen 2 : 9). Ezért fordítjuk a héber ra c szót mindig rossznak. Jójákím uralkodásának (609—604) a kritikus éveibe visznek bennünket ezek a versek. A király hűtlen magatartása Isten iránt, a papok civódása egymás között és a Jeremiással szem­ben tanúsított ellenséges magatartásuk, de elsősorban a nép, a gyülekezet vaksága és merev ellenállása — arra a gondolatra vezetik el a prófétát, hogy talán nem is érdemes bármit is tenni ezért a népért. Jeremiást többször megkísértették ilyen gondolatok. Lelki alkatánál fogva igen nagy szüksége volt arra, hogy lássa, ta­pasztalja munkájának az eredményét, sikereit. Ilyenkor ki­hez fordulhatott volna, mint Istenhez! Most is ezt teszi. De az út, amely a vigasztaláshoz vezet, egészen sajátságos. Jeremiásnak le kell menni a fazekas műhelyébe. Ott mű­helytitkokat kell ellesnie, hogy az analógia alapján föltárul­janak előtte Isten műhelytitkai. Abban az időben a fazekas­műhelyek valószínűleg a völgyben voltak, amely annak ide­jén elválasztotta Jeruzsálem keleti és nyugati dombját egy­mástól és amely ma 100 láb mélyen törmelékkel van tele. Talán éppen a Ben-Hinnóm völgyének a torkolatánál voltak ezek a műhelyek. Itt még ma is sok agyagedényt hoznak fel­195.

Next

/
Thumbnails
Contents