Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

kibővíti a gyülekezet gazdasági és politikai tagjaival és a különböző templomi áldozatok fölsorolásával. Az ígéretet követi azután a fenyegetés a 27. versben a pusztulás hagyományos képében, ahogyan 21:14-ben, Hós 8:14-ben és különösen Ám 1:4.7-ben találkozunk vele. Jeremiás szerint sem szabad a „Szentet" világi dolgokkal keverni, illetve megszentségteleníteni és a próféta a szövetség rendjét tartotta annyira szentnek és sérthetetlennek, hogy áthágása, illetve profanizálása a próféta szerint is bűn. JEREMIÁS A FAZEKASNÁL 18:1-12 I Azaz ige, amely Jeremiáshoz jött az ÜRtól: 2 Menj csak le a fazekas házába

1, mert ott akarom közölni veled igéimet! 3 Lementem azért a fazekas házába, aki éppen

2 egy munkát csinált a korongon.' 4 De elromlott az edény, amit agyagból készített, még a fazekas kezében. Ekkor újból'

1 készített belőle edényt, egy másikat, ahogyan azt a fazekas helyesebbnek látta megalkotni.

5 5 Ekkor így jött hozzám az ÜR igéje: 6 Vajon nem cselekedtem-e én is úgy veled, Izráel háza, mint ez a fazekas? — így szól az ÜR: Hiszen olyanok vagytok ti, Izráel háza, az én kezemben, mint az agyag a fazekas kezében. 7 Van, amikor megígértem egy nemzetnek, vagy királyságnak, hogy kigyomlálom, kiirtom és elpusztítom.

6 8 De, ha megtér' rosszaságából az a nemzet, amely ellen beszéltem, akkor én is megbánom

8, hogy rosszat

9 akartam vele cselekedni. 9 Van, amikor megígérem egy nemzetnek vagy királyságnak, hogy fölépítem és beültetem. 10 De, ha azt cselekszi, ami rossz a szememben és nem hallgat a szavamra, akkor megbánom azt a jót, amiről azt mondtam, hogy megteszem a javára. II Most azért mondd csak meg Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak, hogy azt mondta az ÜR: íme, rosszat formálok ellenetek és egy tervet gondolok ki ellenetek! Térjetek hát meg! Mindenki a maga rossz útjáról! Jobbítsátok meg út194.