Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

8 Lakodalmas házba se menj be, hogy leülj velük enni és inni! 9 Mert azt mondta a Seregek URa, Izráel Istene: Elnémítom ezen a helyen szemetek láttára még a ti napjaitokban az öröm és örvendezés hangját, a vőlegény és mennyasszony hangját. 10 És ha majd megjelented ennek a népnek mindezeket az igéket, ők pedig azt mondják neked: Miért jelentette ki az ÜR ellenünk mindezt a nagyon rosszat?

2 Mi a bűnünk és vétkünk, amit elkövettünk Istenünk, az ŰR ellen? — 11 akkor ezt mondd nekik: Azért, mert elhagytak engem atyáitok, — így szól az ŰR — és más istenek után jártak, azokat szolgálták és azok előtt borultak le! Engem meg elhagytak és nem őrizték meg tanításomat. 12 Ti pedig rosszabbul cselekedtetek atyáitoknál. Mert ti mindnyájan megátalkodott rossz szívetek szerint jártok és nem hallgattok reám. — 13 Ezért messzire hajítlak benneteket ebből az országból olyan országba, amelyet nem ismertek sem ti, sem atyáitok. Ott majd éjjel-nappal szolgálhattok a más isteneknek! Mert nem kegyelmeznek meg nektek! 14 Azért napok jönnek — így szól az ŰR —, amikor nem mondják többé: Él az ÜR, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom országából, hanem: 15 Él az ŰR, aki fölhozta Izráel fiait Észak országából és mindazokból az országokból, ahová szétszórtam őket. Mert visszaviszem őket a földjükre, amelyet atyáiknak adtam. 16 Íme, sok halászért küldök — így szól az ÜR —, hogy halásszák ki őket. Azután pedig sok vadászért küldök, hogy hajtsák össze minden hegyről, minden halomról és a sziklahasadékokból. 17 Bizony szemmel tartom minden útjukat. Nem rejtőzhetnek el színem elől és nem maradhat rejtve bűnük az én szemem előtt. 18 Előbb azonban kétszeresen megfizetek nekik bűnükért és vétkükért, mert meggyalázták országomat holt bálványaikkal és megtöltötték örökségemet útálatosságaikkal. 19 Óh URam, én erőm és erősségem, menedékem a szükség napján! 175.