Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)
Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f
A SZÖVETSÉG MEGSZEGÉSE 11:1-14 1 Az az ige, amely az ÜRtól jött Jeremiáshoz: 2 Halljátok meg ennek a szövetségnek az igéit és beszéljétek el Júda férfiainak és Jeruzsálem lakosainak! 3 Ezt mondd nekik: Ezt mondta az ÜR, Izráel Istene: Átkozott az az ember, aki nem hallgat ennek a szövetségnek az igéire, 4 amelyet én parancsoltam atyáitoknak azon a napon, 1 amelyen kihoztam őket Egyiptom országából, a vaskohóból és azt mondtam: Hallgassatok a szavamra és cselekedjétek meg mindazt, amit én parancsolok majd nektek és akkor népemmé lesztek, én pedig Istenetek leszek. 5 Akkor megtartom azt az esküt, amellyel megesküdtem atyáitoknak, hogy nekik adom a tejjel és mézzel folyó földet, ahogyan ez ma van. Én pedig válaszoltam és azt mondtam: Ámen, Uram! 6 Akkor azt mondta nekem az ÜR: Hirdesd mindezeket az igéket Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin és mondjad: Halljátok meg ennek a szövetségnek az igéit és cselekedjétek meg azokat! 7 Bizony, állandóan intettem atyáitokat attól a naptól fogva, hogy fölhoztam őket Egyiptom országából, a mai napig. Idejében intettem és azt mondtam: Hallgassatok a szavamra! 8 De nem hallgattak, nem is figyeltek reá, hanem mindenki megátalkodott rossz szíve szerint járt. Ezért rájuk hoztam ennek a szövetségnek minden igéjét, amelyeket azért parancsoltam, hogy megcselekedjék. De nem cselekedték meg. 9 Ekkor azt mondta nekem az ÜR: összeesküdtek Júda férfiai és Jeruzsálem lakói. 10 Visszatértek atyáik korábbi bűneire, akik nem akartak hallgatni igémre, más istenek után jártak és azoknak szolgáltak. Izráel háza és Júda háza megszegte szövetségemet, amelyet atyáikkal kötöttem. 11 Ezért azt mondta az ÜR: íme rosszat hozok rájuk, amelyből nem tudnak kimenekülni; segítségért kiáltanak majd hozzám, de nem hallgatom meg őket. 12 Elmennek majd Júda városai és Jeruzsálem lakói és segítségért kiáltanak az istenekhez, akiknek tömjénezni szoktak, de azok egyáltalán nem szabadítják meg őket veszedelmük idején. 13 Mert ahány városod van Júda, annyi volt az istened, és ahány ut132.
