Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)
Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f
és még ott sem lesz az életük biztonságban (15). A gyülekezet bűnbánata ez a fogságban (prédikációs stílusban, mint az egész Deuteronómium): Saját engedetlensége és bálványimádása miatt jutott oda, ahol van (12k). A halott nép elsiratása (9:16—21). — A 16. vers közvetlenül a 9—-10. versekhez kapcsolódik azzal a különbséggel, hogy itt most Jeremiás maga szólítja föl a halott nép elsiratására a siratóasszonyokat. Ez a szakkifejezés csak itt fordul elő az Ótestámentomban. A halottasháznál, de társadalmi és állami gyász esetén is a siratóasszonyokat szerepeltették, akik ismerték a régi sirató énekeket és a gyászolás szokásait. „Bölcs asszonyoknak" is nevezték őket, mert maga a halott siratás „tudomány" volt és csak akkor nem kellett félniök az élőknek a halott haragjától, ha „elsiratása" megfelelő formák között és megfelelő tartalommal megtörtént. Bölcsnek tartották ezeket az asszonyokat azért is, mert nemcsak a sirató énekeket ismerték, hanem titkos tudományuk is volt (pl. jövendölés, vö. 2Sám 14:2kk, 2Krón 35:25, Jób 3:8, Ám 5:16, Mt. 9:23 és HJahnow, Das hebräische Leichenlied. (1923). A 17. versben Jeruzsálem és a környező városok odamenekült lakossága szólal meg, hogy mielőtt elpusztulna, elsirassa saját magát a siratóasszonyokkal együtt. Maga a próféta is meghallja a gyászéneket (18), mert a siratóasszonyok már a Sionon vannak. A gyászének tartalma még csak az elmenekültek otthontalanságáról szól, akiknek el kellett hagyniok a lakóhelyüket és „megszégyenültek", mert Isten ítélete minden ellenkező reménységük ellenére utolérte őket. De a még tragikusabb csak most következik. Mert Jeremiásnak magának kell Isten utasítására megtanítania Jeruzsálem asszonyait és azoknak leányait egy új siratóénekre (19), amely Jeremiás leghatásosabb költeménye és legmegrendítőbb szakasza az ÓT-nak a halál hatalmáról. A halált megszemélyesíti a próféta és először a tolvajjal, majd a 21. versben az aratóval hasonlítja össze. Belül és kívül dühöng a halál. A városban mint valami tolvaj és gyilkos végzi munkáját, a harcmezőkön könyörtelen kaszásként arat. Nem tesz különbséget szegény és gazdag, öreg és fiatal között. Sem a zárt ajtó, sem a toronyház nem akadály útjában! Hasonlóan borzalmas az aratása a harcmezőn is. Ott hevernek 120.