Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

A szomszéd népek vétkei 1,3-2,3

Hétszeres vétek A szomszéd népekről szóló próféciák külsőleg azonos felépítésű költemények. A próféta valamilyen jellemző névvel megnevezi az illető népet, megmondja, miben találta vétkesnek őket az ÜR, és közli a büntetést. De nemcsak a formák azonosak, hanem vannak kifejezések, amelyek szórói-szóra ismétlődnek a próféciákban. Amellett, hogy így könnyebbé válik a mondottak minél pontosabb megjegyzése, szóbeli továbbadása, tartalmilag is fontosak ezek a kifejezések. Az első ilyen: „... három vétke miatt, és négy miatt..." Az ószövetségi és az ókori keleti irodalomban az ilyen és hasonló beszédfordulatokat „szám-mondás"-nak nevezik. Többnyire a bölcsesség-irodalomban használták, egyrészt a figyelem felkeltésére, másrészt a tanulás megkönnyítésére. A formula eredete valószínűleg a találós kérdés, ilyesféleképpen: mi az a két (három stb.) dolog, amely... ? Magában az Ószövetségben legalább huszonöt ilyen jellegű mondást találunk, az apokrifus Sirák könyve is tartalmaz egynéhányat, de előfordul ókori egyiptomi, babilóniai és ugariti irodalomban is. A szám-mondásoknak általában kétféle értelmet szoktak tulajdonítani. Az egyik nálunk is használatos: a két egymásután következő szám megnevezése határozatlan mennyiséget jelent. Pl. „Hiszen beszél az Isten egyszer és kétszer, de nem törődnek vele" (Jób 33,14). Ez azt jelenti: egy-két alkalommal, azaz néhányszor megszólal az Isten. Ilyen jellegű mondásokat, amellyel a sokat vagy keveset akarják kifejezni, találunk a prófétáknál is (pl. Ézs 17,6; Jer 36,23; Hós 6,2 stb.). A másik már inkább csak a bölcsesség-irodalomban tatlálható: a két egymásután következő szám megnevezése után a nagyobbiknak megfelelő számú kijelentés hangzik, az utolsóra azonban különös hangsúly esik (Péld 30,15kk stb.). Ámósz itteni szám-mondásaira azonban egyik értelmezés se ad kielégítő megoldást. Lehet ugyan arra gondolni, hogy a prófécia Damaszkusz stb. „jó néhány" vétkéről beszél, de akkor nincs szükség a vétkek megnevezésére. Viszont ha a második értelmezést vesszük, kitűnik, hogy nem három vagy négy vétket nevez meg, hanem csak egyet. Mondhatjuk ugyan, hogy ez az egy „a negyedik", vagyis az, amit különösen hangsúlyozni akar, de ha jól megfigyeljük, az említett bölcsesség-irodalmi számmondásokban a két 27