Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Bevezetés

volt, mégis azt jelentette, hogy a szegényebb néprétegek nemcsak anyagiakban szegényedtek el, hanem fokozatosan elveszítették jogaikat is. Hogy a próféták írásaiból meglehetősen plasztikus képet kapunk a társadalmi helyzetről, annak" elsősorban az az oka, hogy ők igen éles hangon, és nagyon is pártosan bírálták az uralkodó réteget. A nagy vonalakban történt áttekintés után szükséges közelebbről megvizsgálni annak a korszaknak izráeli társadalmi helyzetét, amelyben Ámósz próféta működött. Ehhez kétféle forrás áll rendelkezésünkre. Az egyik azoknak a korabeli leleteknek az összessége, amelyek az ásatások során előkerültek. Ezek közvetett bizonyítékot nyújtanak, mert belőlük következtethetünk arra a társadalomra, amelyből valók. A másik forrás Ámósz könyve, amely a kortárs szavaival közvetlen adatokat szolgáltat a korabeli társadalomról. II. Jeroboám korában Izráel és Júda együttesen olyan tekintélyes birodalmat jelentett, mint annakidején Salamoné volt. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a Salamon korához hasonló meggazdagodás következett be. Júda és Izráel békés egymás mellett élése, és az, hogy ebben az időben se Szíriától, se a nagyhatalmaktól nem kellett tartaniuk, lehetővé tette a kereskedelemnek régen látott kifejlődését. Mivel pedig az Egyiptomba, Észak-Arábiába, Mezopotámiába és Föníciába vezető nagy kereskedelmi utak mind olyan területen vezettek keresztül, amely Izráel fennhatósága alá tartozott, a karavánok adója, az árucsere gazdag lehetősége igen nagy felvirágzást hozott. Újjáéledt a vörös-tengeri kereskedelem és az Arábá rézipara is. Az is valószínű, hogy újra szerződést kötöttek Tirusszal, ami ugyancsak nagy hasznot jelentett. Ez az általános meggazdagodás, legalábbis bizonyos társadalmi körök számára nagyfokú életszínvonal-emelkedést is jelentett. Az 1908 óta folyó samáriai ásatások során előkerült leletek igazolják azt, hogy a fővárosban pompás épületek álltak, és ezekben föníciai vagy damaszkuszi eredetű értékes elefántcsont berakások voltak. Samáriában megtalálták az asszír támadás idején lerombolt és leégett palotát, és a romok között megfeketedett elefáncsont díszítések törmelékeit. Ehhez hasonló elefántcsont díszítéseket találtak később Észak-Szíriában és az asszíriai Nimrud-ban. Valószínű, hogy az utóbbiak éppen Samáriából származnak és hadizsákmányként kerültek Asszíriába. Sajnos alig tudunk valamit a II. Jeroboám korabeli Izráel államszervezetéről. Az ásatások során előkerült 63 db izráeli eredetű cserépre 14