Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

A kereskedők vétkei 8,4-14

(10) Ünnepeiteket gyászra változtatom, és dalaitokat siratóénekre. Minden derékra gyászruhát húzatok, minden fejet kopasszá teszek,

12 olyan gyászba borítom őket, amilyent az egyszülöttért tartanak. Ilyen keserves nap lesz a végük!

1

3 (11) Jön majd olyan idő

1

4 — így szól az Űr ISTEN —, amikor éhínséget bocsátok a földre, Nein kenyérre fognak éhezni, és nem vízre fognak szomjazni,

15 hanem az ŰR igéjének

1

6 liallgatására. (12) Támolyognak

1

7 majd tengertül-tengerig és északtól napkeletig bolyonganak,

18 hogy keressék az ŰR igéjét, de nem találják. (13) Azon a napon

19 elepednek a szomjúságtól a szép szüzek és az ifjak, (14) akik Samária bálványára

2

0 esküsznek, és így beszélnek: Dán Istenére mondom!

21 vagy: a beérsebai útra

2

2 mondom! — Elesnek és nem kelnek fel többé! 1: Vö. 2,7 jegyzetét. — 2: Lasbít^ löhasbit Hi inf cstr a szándék kifejezésére. — 3: Szó szerint: mondván. — 4: Szó szerint: „hogy kinyithassuk (a raktárt vagy az üzletet?) a gabonának". — 5: Szó szerint: „hogy kisebbé tegyük az éfát és nagyobbá tegyük a sekelt, és hogy csaljunk hamis mérlegekkel". — 6: Vö. 2,6. — 7: Korrekció: Kajjö ór = mint a folyó. — 8: Vö. 9,5. Ott azonban csak a második ige (sq·) szerepel a párhuzamos mondatban. — 9: Vö. 8,3 jegyzetét. — 10: Szó szerint: „lemenesztem a napot". Más fordítás: „eltüntetem". — 11: Szó szerint: „elsötétítem a földet". — 12: A két mondatnak az eredetiben közös állítmánya van: vöhaaléti fölviszek, ráviszek. — 13: Az eredeti szöveg tömörségét nem lehet visszaadni: „teszem, mint az egyszülött-gyászt, és a végét, mint a keserűség napját". — 14: Vö. 4,2 jegyzetét. — 15: Szó szerint: „nem kenyérért való éhséget és nem vízért való szomjúságot". — 16: Az eredeti szövegben „igéinek" áll, de következő vers miatt jobb itt is egyes számban fordítani. 134