Kiss Jenő: A megigazulás útja. Törvény vagy evangéliom. A Galáciai levél (Sopron, 1941)

2. Főrész. Őrizzék meg tisztán az evangéliomot

43 a judista tévtanítók milyen nagy igyekezettel akarták a galáciabelieket megnyerni. Pedig céljuk nem tiszta, sőt romlásukat okozó. A „kizárás" az igazságból való kizárásra vonatkozik, amelyre pedig szerettek volna eljutni, de cpen a tévtanítók aknamunkája folytán fenyegette őket az a veszedelem, hogy onnét 18 kiesnek. Hízelegnek nekik, hogy megrontó munkájuk könnyebb legyen. A buzgólkodás csak akkor helyes, ha nemes célért folyik, amint ez Pálnál megvolt és megvan, de nem a tévtanítóknál, akik zavart keltve köztük, tovább mennek sorsukra hagyva őket, nem úgy, mint Pál, aki távollétében is állandóan gondol 19 velük. Lám most is a korábbi kemény szavak után gyermekeinek nevezi őket, hiszen lelki atyjuknak tekintheti magát. Már ott léte alkalmával küzdenie kellett értük, most levelében és imádságában újból harcol értük, és ennek nagyságát a használt kifejezés mutatja: Üjból vajúdik értük, mintha újból világra, a lelki világra kellene őket hoznia. Igyekezete az, hogy Krisztusnak rajtuk elhomályosult képét újból láthatóvá tegye. 20 A 20. v. szerint szeretne jelen lenni közöttük, mert érzi, hogy még a legbensőségesebb levél sem tudja a személyes érintkezés közvetlenségét pótolni. Hangját, a dorgáló, kemény hangot is megváltoztatná, hiszen nagy aggodalomban, tanácstalanságban van miattuk. Ε versek is mutatják, hogy milyen melegen érző szíve volt az apostolnak, és most, hogy veszedelem fenyegeti őket, az elvi fejtegetés után milyen megható, meleg, meggyőző hangon tud hozzájuk szólani. Utalás Ábrahám életére. A szolgáló fia és a szabadé: IV. 21—31. v. 21 „Mondjátok meg nekem, akik a törvény alatt akartok lenni, vaj22 jon a törvényt nem halljátok-e? Mert meg van írva, hogy két fia 23 volt Ábrahámnak, egy a szolgáló leánytól és egy a szabadtól. De a szolgáló leánytól való test szerint született, az pedig, aki a szabad 24 nőtől született, ígéret szerint. Mindezt képiesen kell érteni. Mert e két asszony két szövetségkötés: egyik a sínai-hegyi, szolgaságra szülő; 25 ez Hágár. Hágár pedig a Sinai hegy Arábiában; vonatkozik pedig 26 a mai Jeruzsálemre, mert szolgaságban él gyermekeivel együtt. A felső 27 Jeruzsálem azonban szabad, és ez a mi anyánk. Mert megvan írva: „örvendj te meddő, aki nem szülsz, ujjongj és kiálts, aki nem vajudoi, mert többen vannak az elhagyott gyermekei, mint azé, akinek ura 28 van." Ti pedig atyámfiai Izsák szerint az ígéret gyermekei vagytok. 29 De, amint akkor a test szerint való üldözte a lélek szerint valót, úgy SO most is. De mit mond az írás? „űzd ki a szolgálóleányt és annak fiát, 31 mert nem fog örökölni a szolgálóleány fia a szabad nő fiával". Azért atyámfiai nem vagyunk a szolgálóleány fiai, hanem a szabadé." 21 Ε szakaszban megint az írásra való hivatkozással szól a Krisztusban hívők „törvényes" leszármazásáról. Ábrahám életéből vett példa alapján teszi ezt, képiesen magyarázza azt, ami ott természet szerint történik. Pál ezt megtehette. Nála nem fenyegetett még az allegorikus írásmagyarázattal való visszaélés, amely a későbbi időben hihetetlen elmagyarázásokra vezetett. Ezért fordult Luther e magyarázat ellen, és követelte a szó szerinti szöveg szem előtt tartását. Pál a képies magyarázatot itt azért használhatta, mert fennebb már képies beszéd nélkül világosan szólt a hit által való megigazulásról, és a törvénybe való vissza-