Kiss Jenő: A megigazulás útja. Törvény vagy evangéliom. A Galáciai levél (Sopron, 1941)

1. Főrész.Az általa hirdetett evangélium védelme

2 egyéb úton való megigazulás lehetetlenségét bizonyítja. Leghatalmasabb tapasz­talatuk ekkor a Lélek vétele volt, és ezzel a keresztyén élet legbelsőbb meg­nyilvánulása. Emlékezzenek vissza, hogy mi volt a Lélek vételének a feltétele, minek alapján nyerték el azt, a törvény cselekedetei alapján, vagy a hit hallása révén? Nyilván, hogy az utóbbi révén, amely nem az ember érdeméről, hanem Isten kegyelméről szól, arról, hogy az ember semmi és Isten minden. Ha elhagy­ják ezt az utat, akkor vége Isten szuverénitásának, és feltétlenségének. A hit hallása = hitteljes hallás; a törvény cselekedetei = a törvénynek megfelelő cselekedetek. Az apostol felindultságát megértjük, ha arra gondolunk, hogy a 8 Lélek vétele már az evangéliomi élet benső lényegéhez tartozó kegyelmi ado­mány, és ime mégis csalódnia kell bennük; fenyegeti őket a judaizmusba való visszaesés veszedelme. Olyan emberekre hallgattak, akik az evangéliom igazsá­gának megismerése tekintetében az általuk elért fokra egyáltalában nem jutot­tak el. Hogyan lehetséges mégis, hogy hallgattak rájuk? Azt mondhatná Pál, hogy józan megfontolással ezt nem tehették, ezért szól arról, hogy megbabo­názták őket. De bízik abban, hogy e lelki kábultságból fel tudja őket rázni,, ha öntudatosítja előttük azt, amit átéltek, amit az ő révén nyertek, — ekkor majd megszűnik a varázslat ereje és maguk fogják a jövőben visszautasítani a judaista tévelygéseket, mert lehetetlennek tartja, hogy annyira balgatagok legyenek, hogy testben fejezzék be, amit Lélekben kezdettek, tehát, hogy A3 evangélium fokáról visszasülyedienek a törvény fokára. A Lélek, mint Isten szent Lelke, mint Krisztus lelke (Róm. 8, 9.) a bizonysága annak, hogy Krisz­tuséi, hogy Krisztus lakozik bennük. 4 A 4. v. intése: hiába szenvedtetek-e annyit, tényleges nehézségekre, söt üldöztetésekre mutat és szavainak értelme az: Lám még az üldöztetések között is megálltatok, és most szakadnátok-e el? Erre utalva mondja: Hát hiába szenved­tetek-e annyit? A reményt azért nem veszti el: ha ugyan hiába; tán mégsem hiába, remélem, hogy nem hiába. A Lélek elnyerésének módja: III, 5. 5 ,,Aki tehát nyújtja nektek a Lelket, és (csodás) erőmegnyilvánu­lásokat cselekszik köztetek, vájjon törvény cselekedetei, vagy hit hal­lása következtében (cselekszi-e)?" 5 Változott formában a 2. v. gondolatának ismétlése. Az értelme az, hogy a Lélek nyújtásának és köztük hatalmas dolgok cselekvésének a feltétele a hit­teljes hallás volt és nem a törvény alapján való cselekvés. A mondat alanya Isten, ö nyújtja nekik ezt a Krisztusban való hitnek a feltételével. A kérdés megint olyan, hogy kénytelenek az apostolnak igazat adni. A törvény alatti élet nem eredményezte azt, amit a Lélek kitöltetése révén nyertek. Az írásra való utalás. Az igazság hitből való már az Ószövetség szerint is. III. 6—9. ν. 6 „Miként ,,Ábrahám hitt Istennek és tulajdonittaték ez néki igaz· 7 ság gyanánt"; ismerjétek fel tehát, hogy, akik hitből valók, azok 8 Ábrahám fiai. Előre látván pedig az írás, hogy hit által igazítja meg Isten a pogányokat, előre hirdette örömhír gyanánt Ábrahámnak, 9 hogy ,,Benned áldatnak meg mind a pogányok". Ügy hogy, akik hit bőt valók, áldatnak meg a hivő Ábrahámmal."

Next

/
Thumbnails
Contents