Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)

„A világosság fénylik a sötétségben" (2 — 12. fejezet)

megkezdése is különféle tisztulási szertartásokat követel meg az ifjú pár­tól. A szükségessé válható rituális tisztulási szertartások elvégzése érde­kében tartanak készenlétben hat kővedret, melyek befogadó képességét az evangélista egyenként 2—3 metrétára teszi. A görög metréta a héber báth-nak felel meg (1 báth 39, 39 1.). így egy-egy kőveder átlagos űr­tartalmát kb. 100 l-re lehet tenni. Jézus a szolgáknak megparancsolja, hogy a kővedreket töltsék meg s mikor ez megtörtént, hogy vigyenek a borrá lett vízből a „násznagynak", ill. helyesebben annak a „főszakács"­nak, aki a szolgák feletti felügyeletet gyakorolta és az ételek felhordásá­ról stb. gondoskodott. A ,,násznagy"-nak nincs tudomása arról, ami tör­tént s ezért félig tréfásan teszi szóvá a vőlegénynek, hogy a szokástól eltérően a „jó bort" visszatartotta. Ezzel záródik is az elbeszélés: sem arról nem hallunk, hogy milyen választ adott a vőlegény a „násznagy­nak", sem pedig arról, hogy milyen hatást váltott ki a csoda a násznép körében. Csak egyet mond meg az evangélista, hogy Jézus evvel az első csodájával kinyilatkoztatta dicsőségét — tanítványai tehát láthatták azt (v. ö. 1, 14) — si hogy tanítványai hittek őbenne. Nem a csoda magában, mint olyan, hanem Jézus dicsőségének a kinyilatkoztatása indítja a tanít­ványokat hitre. 2 4 2, 12—22: A jeruzsálemi templom megtisztítása. Ezután lement Kapernaumba ő maga, édesanyja, testvérei és tanítványai, de csak néhány napig maradtak ott. Közel volt a zsidók húsvétja és Jézus felment Jeruzsálembe. És a templomban találta az ökör-, juh- és galamb-árusokat. Ott ültek a pénzváltók is. Ekkor kötélből ostort készítve mindnyájukat kiűzte a templomból az ökrökkel és juhokkal együtt. A pénzváltók pén­zét pedig kiszórta, az asztalokat felforgatta és a galambárusoknak azt mondotta: Vigyétek ezeket innen, ne tegyétek az én Atyámnak házát kalmárság házává. Ekkor tanítványai megemlékeztek arról, hogy meg van írva: ,,A te házadat féltő buzgalom emészt meg en­gemet!" A zsidók ekkor így válaszoltak és azt mondták neki: Mi­csoda jelt mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed? Jézus válaszolt és mondotta nekik: Bontsátok le ezt a templomot s én három nap alatt felépítem. Ekkor a zsidók így szóltak: Negyvenhat évig épült ez a templom s te három nap alatt építed fel? Ö azonban saját tes­tének templomáról beszélt. Amikor azután feltámadott a halottak közül, visszaemlékeztek tanítványai erre a szavára és hittek az írásnak és annak az igének, melyet Jézus mondott. 17. vs. v. ö. Zsolt. 69, 10. A következő történet lazán kapcsolódik az előzőhöz. ,,Ezután" nem ad pontos idői adatot; az ótestamentomi gondolkodásra jellegzetes módon az eseménynek nem az idejére, hanem annak a tartalmára, a miben­létére helyezi a hangsúlyt. A kánai menyegző után Jézus családjával, valamint tanítványaival együtt „lement" a hegyek közt magasan fekvő 2« A kánai menyegző- történetéhez v. ö. még a ,,Függelék"-ben a „Jézus csodái János evangéliumában" c. alatt is. 7. • 8. 9. 10. 11. 12. 13, 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 12. 53

Next

/
Thumbnails
Contents