Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Függelék - I. Kiegészítések az evangélium magyarázatához
minket minden bűntől" (I. Ján. 1, 7). A zsidó tisztulási szertartásokkal kapcsolatos kővedrekben némelyek utalást látnak az ószövetségi ceremoniális vallásra s szerintük a víznek borrá változtatása azt jelképezi, hogy Krisztus kinyilatkoztatása által „a törvényvallást" felváltja a „tüzes bor" által jelképezett Szentlélek, ill. a Lélek ajándéka, vagy „az evangélium tüzes és erővel telt lelke" (v. ö. 1, 17). Jézus anyja ebben az összefüggésben az ószövetségi gyülekezet szimbólumává lesz: vele száll vitába fia, a Logos-Krísztus. Azonban a kánai menyegző történetének' ez ellen a modern allegorikus kiszínezése ellen súlyos érvek szólnak. Már az a körülmény is meggondolásra késztethet, hogy az értelemzés alapjául szolgáló támpontok nagyon bizonytalanok. Ennek következménye, hogy'sokféle értelmezési lehetőség adódik s az egyes lehetőségek ellentmondanak egymásnak. Ennél is fontosabb azonban, hogy maga az evangélista nem ad semmiféle konkrét útmutatást ehhez az értelmezéshez. Ezért jobb, ha ezeket a nagyon bizonytalan értelmezéseket távol tartjuk az evangéliumtól. Mégsem elégedhetünk azonban meg evvel a megállapítással. Mert a kánai csoda az evangélista számára mégis Krisztus dicsőségét, megmutató „jel".. Ezért nem lehet elutasítani teljesen azt a felismerést, hogy ebben a történetben az evangélista is többet látott, mint a múltnak egy rég elmúlt eseményét. A tanítványi visszaemlékezést is bearanyozhatta az a felismerés, hogy ebben az „első jeV'-ben világosodott meg a tanítványok számára a messiási üdvkor beköszönte. A menyegző 10 0 és bor 1 1' 7 egyaránt közismert szimbóluma volt a messiási üdvkornak: ha erre gondolunk, akkor a kánai menyegző története érthető szimbólummá, „jellé" válhatott a tanítvány szemében a messiási üdvkor elérkezte és titokzatos jelenléte számára. 16 8 Azonban fontos annak a megállapítása, hogy az evangélista maga nem ad semmiféle útbaigazítást ilyesféle értelmezéshez. Ezért számára nyüván nem is ez, hanem a valóságos történet a fontos, még akkor is, ha a messiási üdvkorra való utalást nem is lehet teljesen elutasítani. Ezzel szemben pl. a nagy kenyércsoda történetével • kapcsolatban maga Jézus fejti ki az evangélista elbeszélése szerint, hogy ő az élet kenyere: tehát a kenyércsodának mint „jel"-nek az értelme és jelentése világosan ott van az evangéliumban. A kánai menyegző történetével kapcsolatban azonban mindenesetre helyesebb, ha nem bocsátkozunk bele annak allegorikus értelmezésébe, hanem megelégszünk avval az általánosságban maradó megállapítással, hogy az szimbóluma a messiási üdvkor beköszöntének és jelenlétének. A kánai menyegzőn történt ifi« ExR 15 (79b) szerint ez a mostani világkorszak az Isten és népe közti viszonyban az „eljegyzés" ideje; „de a messiás napjaiban lesz a menyegző" (StrackBillerbeck, id. h. I. 517. lp.). Ez a kép szolgál alapul Jézusnak azokban a példázataiban, melyek Isten királyságát a nagy lakomához és vendégséghez (Luk. 14, 16—24), a királyi menyegzőhöz (Mát. 22, 2—10), a menyegzőre érkező vőlegényhez (Mát. 25, 1—13) hasonlítják. Ugyanez a kép található meg Jel. 19, 7; 21, 2, 9; 22, 17 alatt is. 167 A bor már az ószövetségben helyenként a messiási korszak jelképe, amint azt főként I. Móz, 49, 11—12 tanúsítja. De a bor egyúttal a zsidó írástudomány értelmezése szerint a törvény szimbólpma is s így GenR 98 szerint I. Móz. 49, 11 ezen szavai: „Ruháját borban mossa s öltözetét a szőlő vérében" arra vonatkoznak, hogy a messiás majd „megmagyarázza nekik (t. i. a zsidóknak) a törvény szavait" és „helyesbíti tévedéseiket". —· A zsidó páska-rituálé szerint a páska ünnepen egy borral tolt kelyhet állítanak az asztalra Illés próféta, a messiási kor hírnöke számára: ez is azt mutatja, hogy a bor a messiási üdvkor jelképe. V. ö. Haggáda (,,Omzsa"-kiadás, 1942, LV1. lap). 168 V. ö. Jeremias Joachim: Die Gleichnisse Jesu, 1947, 78. lap. — Ha a kánai menyegző a tanítvány számára valóban ilyen értelemben volt jel, akkor nem volna teljesen lehetetlen, hogy Mária alakja is mélyebb értelmet nyer és az ószövetségi gyülekezet szimbólumává lesz. V. ö. 19, 26 értelmezését is! •316
