Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Függelék - I. Kiegészítések az evangélium magyarázatához
FÜGGELÉK ι. Kiegészítések az evangélium magyarázatához 1. Az örökkévaló ige (Kiegészítés Ján. 1, 1 magyarázatához) Az Ige vagy a görög kifejezés szerint a Logos a prológusnak a központi mondanivalója, a „témája". De mit jelöl az evangélista evvel a már saját korában is sokat használt és sokszínű, azóta pedig az egyház és teológusainak, valamint a filozófusoknak és bölcseségkutatóknak az ajakán egyre csillámlóbb és sokrétű gazdagsággal ragyogó fogalommal? Mit akar vele mondani? Milyen valóságot ölel fel, ragad meg vele? A „logos" szó jelentése A görög „logos" (λόγος) szónak az evangélium keletkezése idején is nagyon gazdag, sokszínű jelentéstartalma volt. Alapjelentésének két fő ága van: egyik irányban jelenti a „beszéd"-et, nevezetesen az összefüggő értelmes beszédet és „elbeszélés"-t, valamint az egyes „mondás"-t, „szó"-t és „igé"-t. Mivel azonban a logos-nál mindig valaminek, rendesen valamilyen tényálladéknak vagy gondolatnak az értelmes közléséről, elmondásáról, felsorolásáról van szó. 14 1 azért a logos magát az „ész"-t, „értelmet", „szellem"-et jelöli meg, azt, amit latin szóval „ratio"-nak mondunk. A „logos" szó használatáról a görög nyelvben. A logos szó nyelvtani jelentésének ebből a rövid vázából azonban még nem tűnik ki használatának a rendkívüli sokszínűsége a görög nyelvben. Erre itt nem is térhetünk ki. Csak egészen röviden kell utalnunk arra, hogy a görög gondolkodás evvel a szóyal jelöli meg a dolgokban levő értelmet és összefüggést, sőt a dolgokban levő „logikus" (azaz: a lógósnak megfelelő és azt kinyilvánító) értelmet. A logos tehát olyan értelemben „ige", „szó" és „beszéd", hogy vele a görög észjárás szerint 141 Sokrates Platón Theaitetos-ában (Plat. Theaet. 206d) így határozza meg a logos-t: „Az ember a gondolatát hangjával, igék és főnevek segítségével világosan fejezi ki". A továbbiak során Sokrates szerint a logos elsősorban az, hogy az ember gondolatát, azaz értelmének a tartalmát szavakkal világosan kifejezésre juttassa. A második eleme a logos-nak, hogy az ember helyes rendben sorolja fel a tényálladék egyes elemeit, a harmadik mozzanat pedig, „megjelölni valami olyan ismertető jegyet, amely a kérdéses dolgot megkülönbözteti minden más dologtól". Ε harmadik mozzanatnál a logos jelentése már átjátszik a „definíció", „fogalommeghatározás", sőt a „lényeg" jelentésébe. •277
