Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Krisztus elmegy az Atyához (13 — 20. fejezet)
nak megbocsáttattak, azaz a nekik hirdetett bűnbocsánat érvényes lesz Isten előtt. Viszont, akiknek megtartják, nem bocsátják meg bűnüket, azoknak bűnei megtartatnak, vagyis az oldozás megtagadása érvényes lesz Isten előtt is. Megdöbbentően nagy ez a felhatalmazás, melyet Jézus tanítványainak ad, annyira, hogy sokszor megpróbálták már e felhatalmazást elhomályosítani, vagy legalább is megszűkíteni, értelmét kisebbíteni. Akik ezt teszik, nem ismerik fel a Jézus által adott felhatalmazás tulajdonképpeni értelmét. Ez a felhatalmazás t. i. annak a Léleknek az ajándékából folyik, akit Jézus ad tanítványainak. A Lélek, akit Krisztus ad tanítványainak, az 6 Lelke, általa maga Krisztus munkálkodik a tanítványban, az a Krisztus, aki maga is bűnöket bocsát meg, de egyúttal bűnt megtorló ítéletté is lesz azokon, akik őt hitetlenül elutasítják. A tanítvány küldetése pedig éppen az, hogy Krisztus művét folytassa, vagy más szóval ezt úgy is fejezhetjük ki: a tanítványban a néki adott Lélek által maga Krisztus munkálkodik, ő maga ad kegyelmet és tart ítéletet. A tanítvány küldetése csak akkor válik valóra, ha benne Krisztus valóban munkálkodik a Lélek által és pedig ha Krisztus a tanítvány által a kegyelemnek és ítéletnek ezt a művét viszi véghez. így a tanítvány apostoli küldetése, a Lélek ajándéka és bűnök megbocsátására, ill. megtartására való felhatalmazás elválaszthatatlan egységet alkot és ugyanannak a tanítványi küldetésnek mindezek elválaszthatatlan tartozékai. 20, 24—29: Tamás kételkedésének a legyőzése. Tamás pedig, az úgynevezett „Iker", a tizenkettő közül az egyik nem volt velük, mikor eljött Jézus. Ezért a többi tanítvány azt mondta neki: Láttuk az Urat! Ö azonban így felelt nekik: Ha nem látom kezein a szögek nyomát és ha nem teszem ujjamat a szögek helyére és nem teszem kezemet bele az ő oldalába, semmiképpen sem hiszek. És nyolc nap múlva ismét együtt voltak benn tanítványai és velük Tamás is. Noha az ajtók zárva voltak, Jézus eljött, odaállt a középre és így szólt: Békesség nektek! Azután azt mondta Tamásnak: Tedd ide az ujjadat és nézd meg kezeimet, és tedd ide kezedet és tedd bele oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás pedig így felelt neki: Én Uram és én Istenem! Ekkor azt mondta neki Jézus: Mivel láttál engemet, immár hiszel? Boldogok, akik nem látnak és mégis hisznek! A Tamás kételkedésének legyőzéséről szóló elbeszélést egyedül a negyedik evangélista őrizte meg számunkra. Ez egyike azoknak a történeteknek, melyekben a gyülekezet visszaemlékezett a Jézus halála utáni napok fájdalmára és kétségeire, a tanítványok elesettségére é$ lelki ziláltságára, de visszaemlékezett arra is, hogyan szabadította ki a tanítványokat ebből a lelki elesettségből maga a feltámadott Krisztus. A gyülekezet abban a meggyőződésben volt, hogy a tanítványok a saját erejükből, vagy az időnek a mult nyomorúságait eltakaró és mindent, a fájdalmas átéléseket is megszépítő ereje által nem tudtak volna kime265 24. 25. 26. 27. 28. 29.