Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - Jézus harca Izráel népéért
73 2 3 4 5 6 2 3 4 6 11, 2—6. Keresztelő János kérdése Jézushoz; v. ő. Luk 7,18—23. Mikor János hallott a börtönben a Krisztus cselekedeteiről, üzenetet küldött neki tanítványai által és kérdezte tőle : Te vagy-e az Eljövendő vagy mást várjunk ? Jézus pedig azt felelte nekik : Menjetek és adjátok hírül Jánosnak, amiket hallatok és láttok: „vakok újra látnak" és sánták járnak, bélpoklosok megtisztulnak és süketek újra hallanak, halottak feltámadnak és „a szegényeknek az evangéliumot hirdetik". Boldog, aki meg nem botránkozik rajtam! 5—6. vs. v. ö. Ezs 35,5—6; 61, 1. Az evangélista a 11. és 12. fejezetben rajzolja meg, hogyan jötl létre a szakadás Jézus és Izráel közt. Előkészíti ezt a tudósítást, hogy a Keresztelő kételkedni kezdett Jézusban, jóllehet Jézus megkeresztelése alkalmával isteni kinyilatkoztatást nyert felőle. Utóbb, mikor már börtönben sínylődött, ott hallott arról, hogyan tanít és gyógyít Jézus a nép közt, — az evangélista a ineg^ előző fejezetekben elmondottakra is céloz «a Krisztus cselekedetei» kifejezéssel. János, mint fentebb láttuk, azt várta a Messiástól, hogy • tűzzel és Szentlélekkel kereszteljen» (v. ö. 3,11—12), vagyis hogy ítéletet tartson és a Szentlélek ajándéka által megújhodott igaz Izráelt összegyűjtse az Isten királyságában. Ennek a várakozásnak Jézus munkája nem felelt meg s innét érthető, hogy tanítványainak közvetítésével felveti Jézus előtt a kérdést: «Te vagy-e az Eljövendő, avagy mást várjunk?» «Eljövendő» egyike azoknak a messiási neveknek, amelyek mint pl. az «Ember Fia» név is a Messiás személyét titokzatos módon jelölték meg, és így inkább eltakarták kívülállók számára, mint felfedték. A név gyökerei az Ótestámentomban vannak, v. ö. Zsolt 118,26; Dán 7,13 s az Újtestámentomban meglehetősen ritka, v. ö. Jel 1,4; Zsid 10,37. Jézus feleiele éppen olyan titokzatos, mint amilyen titokzatos a kérdés. Bár az egész őskeresztyénség abban a meggyőződésben élt, hogy Jézus a megígért Messiás, az evangélisták sehol sem formálják Jézus feleletét az ilyen kérdésekre nyilt igenné (Ján 4,26; 9, 37-ben más a helyzet). Ez is arra mutat, hogy az első gyülekezet híven őrizte meg Krisztus arcképét. Jézus feleletében utal arra, hogy hogyan gyógyít a nép közt. Nyilatkozatának megfogalmazásán érezhető Ezs 35,5—6 hatása. Hivatkozik továbbá arra, hogy tanítói munkájával hirdeti a népnek az «evangéIium»-ot, vagyis Isten királyságának elközelítését s idézi Ezs 61,1 szavait. A felelet tehát azt mondja, hogy Jézus tanításában és cselekvésében teljesedik be az Ezsajásnál megjövendölt messiási üdvkor. A hit szemeivel ezt már lehet látni, jóllehet Isten királyságának örökkévaló dicsősége még rejtve van. Ezért «boldog», azaz üdvöt nyer, «aki meg nem botránkozik rajta!» Jézuson az botránkozik meg, akit tanítása, cselekvése vétkezésre indít Aki hitetlenül elfordul és elzárkózik a messiási igény elől, amelyet Jézus vele szemben támaszt, annak Jézus tanítása, cselekvése s vele együtt messiási igénye botránkoztatóvá lesz s éppen ezzel vétkezik, bűnbe esik. Érdemes figyelni arra, hogy Jézus felelete feltételezi a különbséget a Keresztelő és Jézus munkálkodása közt. Jézus nem hivatkozhatott volna ilyen értelemben tanítására és cselekedeteire, mint a messiási üdvkor elérkeztére, ha a Keresztelőről is elterjedt volna a vélemény, hogy csodákat vitt véghez. Az evangélista feltételezi s mögötte áll az egész őskeresztyénség bizonyságtétele, hogy amíg Jézus vitt véghez csodatetteket, addig Keresztelő János ilyeneket nem cselekedett. Ez összhangban van János evangélista tudósításával (Ján 10,41).
