Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - A hegyi beszéd

34 23, 24 25,26 27 28 29 30 31 32 27 A törvény magyarázatának és betöltésének azokat a példáit, amelyeket Máté a 21—48. vs.-ekben felsorakoztat, talán nem az evangélista állította először össze, hanem már Így összeállítva vette át és illesztette bele a hegyi beszéd menetébe. Az evangélista azonban azt az igét, amely a haragra, mint az 5. parancsolat áthágásának a gyökerére mutat rá, most Jézusnak két másik szavával még jobban megvilágítja. A kettő közül az első kiemeli, hqgy nem járulhat Isten elé, aki (testvérével», vagyis annak a testvéri közösségnek egy tagjával, melyben maga is benne él. békétlen vjszonyban van. Istenhez ragaszkodásunkat, Isten iránti szeretetünket az tükrözteti, hogy hogyan tanusítunk szeretetet «testvéreink»-kel szemben. Aki áldozati ajándékát az oltárra viszi, de békétlenségben él <testvér»-ével, csak színleli Istenhez ragaszkodását, mert Isten engedelmességet kiván és nem áldozatot (Hós 6,6). Azért Jézus arra inti az illetőt, hogy inkább forduljon vissza az oltár mellől, ne azt kérdezze, hogy ki a hibás a békétlenség létrejöttében, hanem békéljen meg «lestvér»-ével és azután vigye áldozatát az oltárra. így valósul meg a megtérés igéje a mindennapi életben. A hasonlat képe a jeruzsálemi istentiszteleti szolgálatból szár. mazik és feltételezi annak fennállását. De mulatja azt is, hogy Jézust milyen mérhetetlen távolság választolta el altólj ami a jeruzsálemi templomban szokásban volt. A templom vezetősége elfogadta az áldozatot az istentelenektől is, hogy őket «a sekhina (azaz Isten; oltalma alá hozza». Jézus ettől a visszaéléstől is meg akarta tisztítani a templomot, mert ez a visszaélés nem kevésbbé lette azt «latrok barlangjává» (azaz istentelenek menedékhelyévé), mint a csarnokaiban űzött kufárkodás. A második kép, amely az 5. parancsolat értelmezésének a megvilágítására szolgál, egy a pereskedő emberek életéből veti példázat. Azzal, akinek adóssága van, könnyen megeshetik, hojjy ellenfele — az akkori jogszokás szerint — börtönbe juttatja, hacsak nem mutatkozik idejekorán békülékenynek. Így vagyunk mi is mindannyian úton az ítélő Isten színe elé. jaj annak, aki haragban, békétlen gyűlölettel halad ezen az úton. Ítélet következik rá, mint a példázatbeli gonosz szolgára (v. ö. Mát 18, 35). Hallottátok, hogy megmondatott: „Ne légy házasságtörő!" Én pedig azt mondom nektek, mindenki, aki asszonyra tekint megkívánva őt, szívében máris házasságtörést követett el vele. Ha a jobb szemed tőrbe ejt téged, vájd ki és vesd el magadtól. Mert jobb neked, hogy egy tagod vesszen el, mint b°gy egész tested kerüljön a gyehennára. És ha a jobb kezed ejt tőrbe, vágd le és vesd el magadtól. Mert jobb neked, hogy egy tagod vesszen el, mint hogy egész tested jusson a gyehennára. Megmondatott továbbá: „Ha valaki elbocsátja feleségét, adjon neki válólevelet". Én pedig azt mondom nektek, hogy mindenki, aki elbocsátja feleségét paráznaság okát kivéve, házasságtörővé teszi őt és aki elbocsátott asszonyt vesz el, házasságot tör. 27. vs. v. ö. II. Móz 20, 14. — 31 vs. v. ö V Móz 24, 1. Az 5. parancsolat értelmezésével Jézus feltárja az emberek társas együttélésének a végső alapját és a bűnnek a gyökerét, amely ezt az együttélést állandóan veszélyezteti. A ü. paraucsolat kapcsán megvilágosodik, hogy mi szennyezi be a két nemnek egymáshoz való viszonyát, pontosabban a csalá-