Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - A Krisztus fellépése és nyilvános működése

20 11 12 13 14 15 16 17 12 13 tak. A Kísértő szava mutatja, hogy ez a reménység a Sátán tőrvetése, mellyel el akarja tántorítani a Messiást Isten iránti engedelmességétől. A kísértés története azt mutatja meg a gyülekezetnek, hogy Jézus istenfiúi méltósága szöges ellentétben van azokkal a messiási váradalmakkal, amelyeket a zsidó írástudomány magának, — részben az ótestámentoin ígéretének a hamis kiszínezésével, — alkotott. Ha Jézus ennek a várakozásnak az értelmében fogta volna fel messiási hivatását, úgy nem az Isten iránti engedelmesség útját járta volna, hanem beleesett volna a Kísértő lőrébe. A Kr. e. 1. és Kr. u. 1. évszázad története telve van számos olyan «hamis messiás» kísérletezésével, aki a Róma elleni lázadásnak, politikai hatalom megszerzésének útján akarta a messiási birodalmat megvalósítani. Mindezeknek a lábauyomál befújta a szél, nevüket is alig ismerjük, mivel útjuk netn az Islen akaratának szolgálata, hanem önös érdekek keresése volt. Jézus diadalát a Sátán fölött az evangélista azzal szemlélleti, hogy miután a Kísértő elhagyta őt, eljöttek az Isten angyalai és szolgáltak neki: valamikor Illést is így oltalmazta az Úr, táplálta őt csodálatosan, angyalai által (v. ö. I. Kir 19,5-8). Jézus talán a Sátán fölött a pusztában aratott diadalára gondari, amikor a vele vívott harcára és győzelmére utal (Mát 12,29; Mk 3,27; v. ó. Luk 10, 18) Talán ugyancsak erre a történetre utal a zsidókhoz írt levél szerzője is (v. ö. Zsid 2,18; 4,15). 4, 12—17 Jézus fellépése Galileában; v. ö Mk 1,14-15; Luk 4.14—15 Mikor meghallotta, hogy János börtönbe került, eltávozott Galileába. És elhagyva Názáretet, elment, letelepedett ¡a tenger melletti Kapernaumban, Zebulon és Naftali területén; hogy beteljesedjék, amit Ezsajás próféta mondott e szavával: „Zebulonnak és Naftalinak földje a tenger felé, túl a Jordánon, a pogányok Galileája, a nép, amely sötétségben ül, nagy világosságot látott és azoknak, akik a halál tartományában és árnyékában ültek, világosság ragyogott fel". Akkortól fogva kezdette Jézus hirdetni és mondani: „Térjetek meg, mert közel van a menny királysága". 15-16. vs. v. ö Ezs 8,23; 9, 1. Az evangélista azonnal átlér Jézus nyilvános fellépésének rajzolására, a nélkül hogy a pusztából való visszatéréséről vagy pedig arról írna, hogy időközben hol tartózkodott. Amikor János ellenségei kezébe került, Jézus eltávozott Galileáha és ettől fogva kezdeti prédikálni. Jánost — amint az eredeti kifejezés pontos értelme mondja, — «kiszolgáltatták» (t. i. Isten) ellenségei (Heródes) kezébe: az evangélista az emberi árulás mögött Isten akaratát látja. Jézus is prófétai sorsnak a beteljesedését ismerte fel abban, hogy a Keresztelő börtönbe került, de egyben ez volt számára a jel arra, hogy a János ajakán elnémult prófétai igét nyilvánosan hirdesse. És pedig mivel látta, hogy Júdeában börtön a sorsa annak, aki hirdeti ezt az igét, «eltávozott», visszavonult Galileába. De Galilea is Heródes Antipásnak a birodalmához tartozott, aki Jánost elfogatta s ezért Jézus elhagyva Názáretet, Kapernaumba, a Genezáret tava melletti községbe költözött át (v. ö. Ján 2,12). Itt szükség esetén rövid vándorlás után elhagyhatta Heródes országát, vagy átmehetetl a Genezáret tavának túlsó oldalára. Galilea lett ily módon Jézus első fellépésének, nyilvános működésének főszintere s ebben Kapernaum annak