Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata

7 3,1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 Sí, 1- -12: A napkeleti bölcsek. Mikor pedig Jézus a júdeai Bethlehemben Heródes király idején megszületett, íme, napkeletről bölcsek (mágusok) érkeztek Jeruzsálembe, tudakolván: Hol van a zsidók újszülött királya ? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten és eljöttünk, hogy leboruljunk előtte. Mikor ezt Heródes király meghallotta, rettegés fogta el és vele együtt egész Jeruzsálemet és egybegyűjtve mind a papi fejedelmeket és a nép írástudóit tudakolta tőlük, hogy hol kell a Krisztusnak megszületni. Azok pedig azt mondták neki: a júdeai Bethlehemben ; mert így írta meg a próféta. „És te Bethlehem, Juda földje, semmiképen sem vagy legkisebb Juda vezérei közt, mert belőled származik a fejedelem, aki pásztora lesz az én népemnek, Izráelnek". Ekkor Heródes titkon hivatta a bölcseket, pontosan megtudakolta tőlük a csillag megjelenésének idejét és elküldte őket Bethlehembe mondván : Menjetek el, szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől; ha pedig megtaláltátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenve leboruljak előtte. Ezek pedig meghallgatván a királyt elmentek. S íme a csillag, amelyet napkeleten láttak, előttük ment mindaddig, amig odaérve megállt a hely fölött, ahol a gyermek volt. Látva pedig a csillagot, igen nagy öröm fogta el őket. És bemenve a házba, megtalálták a gyermeket Máriával, az ő anyjával együtt és leborulva hódoltak neki. Azután kinyitva kincsesládáikat ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel pedig álomban intést vettek, hogy ne forduljanak viszsza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba. 6. vs. v. ö. Mik 5,1; II. Sáui 5,2. 11. vs. v. ö. Ezs 60, 6; Zsolt 72, 10. 15. A napkeleti bölcsekről, valamint a betlilcliemi gyermekgyilkosságról szóló történet egy összefüggő egészet alkot, amely az 1. fejezel elbeszélésétől anynyiban független, hogy arra semini utalás sem törtéilik. A második fejezet is jellegzetes módon mutatja egyfelől az evangélistának elbeszélésmódját, amenynviben részijén az ("iteslámentom, részben pedig a korabeli zsidó írástudomány színeinek és eszközeinek segítségével rajzolja Jézus történetéi, másfelől pedig elbeszélésével rávilágít arra, aminek szemléltetése egyik legfőbb célja evangéliumának megírásával. Az evangélista nem szól azokról a jelekről, amelyek Jézus születését kísérték s arról, mint fogadta Isten ajándékát a nép, amelynek megváltója lett. Inkább azt mondja el, hogy Isten a Krisztus megszületéséről a messze Keleten pogányoknak adott jelel és azok iinádásra kész reménységgel keresik őt. Csak egy szűkszavú bevezető mondat utal arra, hogy Jézus Bethlehemben és pedig megkülönböztetve a hasonló nevű galileai községtől, Júdeában született. Születésének időpontjáról is csak általánosságban hallunk: Heródes király idején. Az elbeszélés további menetéből, következtetni lehet arra, hogv Jézus születése Heródes uralkodásának utolsó éveire esik .V07;/ Heródes, aki idumeai családból származott, Kr. e 10-ben a rómaiaktól nyerte el hatalmát és 37-ben foglalta el Jeruzsálemet. Mini fényes politikai és kormányzói képességekkel megáldott uralkodó rendet teremtett az évtizedes belviszályoktól felforgatott országban. Akaratát kíméletle» szigorúsággal érvényesítette és sokszor véres