Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata
5 18 19 20 21 22 23 24 25 18 19 régebbi hagyomány, amely szerint Jézus Józsefnek valóságos fia lett volna, sehot sem mutatható ki sein a palesztinai zsidó-keresztyénségben, sem a görögül beszélő pogány-keresztyénségben. Az első és legrégebbi, számunkra felismerhető hagyomány Jézus születésére vonatkozólag éppen az, amely Máté és Lukács evangéliumaiban maradt ránk. Csak a későbbi zsidóság elvakult gyűlölete szórt rágalmat Jézus születésére, azt állítva. az evangéliumi történet elferdítésével, hogv Jézus Máriának egy idegennel (római katonával) folytatott bűnös viszonyából származott. 1, 18—25: Jézus születése. JÉZUS KRISZTUS születése így történt: Anyja, Mária jegyben járt Józseffel, de mielőtt egybekeltek, várandósnak találtatott a Szentlélektől. József pedig, az ő férje, igaz ember volt és nem akarta őt megbélyegezni, azért úgy határozott, hogy titkon bocsátja őt el. Midőn azonban ezt mérlegelte, íme, az Urnák angyala megjelent neki álomban, mondván: „József, Dávid fia, ne riadj vissza attól, hogy magadhoz vegyed Máriát, a te feleségedet; mert ami benne fogant, a Szentlélektől van. Fiat szül majd és nevezd őt Jézusnak. Mert ö szabadítja meg népét bűneiből". Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Ür mondott a próféta ezen szavával: „íme a szűz fogan és fiat szül és nevezik az ő nevét Immánuélnek", ami azt jelenti: „velünk az Isten". József pedig felkelvén álmából, úgy cselekedett, ahogy meghagyta neki az Ürnak angyala és magához vette feleségét. De nem érintette őt mindaddig, amig fiat nem szült. Es nevezte azt Jézusnak. 21. vs. v. ö. Zsolt 130,8. - 23. vs. v. ö. Ezs 7,14. Az evangélista egy új történetei kezd, amely szerkezetileg nincs összekapcsolva a megelőzővel. Ebből le lehet olvasni az evangélista írói eljárását, amelyet egész munkájában követ: a gyülekezetben élő és jórészt már formált hagyományt gyűjti össze és dolgozza fel a címben is megadott vezéreszme segítségévet átgondolt, egységes egésszé. Máté mindenek előtt a Krisztus születéséi mondja el, anélkül hogy a mélységes titoknak azt a fátyolát, amely ezt az eseményt fedte, kíváncsi szemmel fellibbenteni igyekeznék. így válik érthetőbbé mindjárt az első mondat szűkszavú megállapítása: midőn József és Mária jegyben jártak s még mielőtt egybekeltek volna, hogy mint házastársak együtt éljenek, Mária ivárandósnak találtatott a Szentlélektől». Az evangélista neui tájékoztál a lelől, hogy ezt hogyan s kik állapították meg. Arra sem tesz célzást, hogy talán Józsefnek megrendült volna a bizalma Mária iránt, ¡11., hogy talán Józsefben gyanú támadt volna jegyese hűsége felől. Sőt, inkább ilyesmit lehetetlenné tesz az evangélista tudósítása Mária állapotáról. \ József éppen ebben a helyzetben akar úgy viselkedni, mint iigaz ember», azaz mint olyan valaki, aki egész cselekvésének zsinórmértékévé Istennek a törvényben kinyilatkoztatott akaratát tette. S mivel mosl felismeri, hogy Isten titkos akarata Máriát választotta ki, azért azt gondolta, hogy akit Isten a Messiás, leendő anyjává tett meg, ahhoz neki. a férfinak többé nincs joga: félt Máriát feleségévé tenni, mert úgv vélte, hogy akkor szembehelyezkedik Isten akaratával. De tudta azt is, hogv ha az érvényes jog szerint jár el, vagyis nyilvánosan állítja ki a már