Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - Jézus Jeruzsálemben

160 38 39 24, 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 l 2 joggal várhatta, ,hogy meghallják hívó szavát. «De ti nem akartatok!» Így rajtuk van a felelősség és elkerülhetetlen az ítélet. Ennek ad kifejezést Jézus avval a Jeremiás-idézettel, hogy «házuk», azaz a templom pusztává, pontosabban «elhagyottá» lesz, elhagyja t. i. azt Isten, átengedi a magaalkotta kegyességében tetszelgő zsidóságnak, úgyhogy nem részesül többé Isten kinyilatkoztatásában, amíg csak a diadalmasan visszatérő Krisztust nem fogadja a 118. zsoltár ünnepi énekével. 24, 1—51: Beszéd Krisztus ítéletre jöveteléről; v. ö. Márk 13,1—37; Luk 21,5-36; 17,23-27. 34-37; 12,38-46. Azután Jézus kiment a templomból és eltávozott. S tanítványai odamentek hozzá, hogy megmutassák neki a templom épületeit, ö erre megszólalt s azt mondta nekik: Nemde látjátok mindezeket ? Bizony mondom nektek, nem marad itt kő-kövön, melyet le nem rombolnának. Mikor azután leült az Olajfák hegyén, odamentek hozzá a tanítványok magukban s kérdezték: Mondd meg nekünk, mikor következnek be ezek s mi lesz a jele eljövetelednek és a világ végének? Jézus válaszolva azt mondta nekik: Vigyázzatok, hogy senki meg ne tévesszen titeket! Mert sokan jönnek majd az én nevemben, akik azt mondják : „Én vagyok a Krisztus!" és sokakat megtévesztenek. Hallotok majd háborúkról és háborúk híréről. Vigyázzatok, meg ne ijedjetek! Mert ennek „el kell következnie", de ez még nem a vég! „Nép nép ellen támad, királyság királyság ellen" éhinségek lesznek és földrengések hol itt, hol ott. Mindez azonban csak kezdete a vajúdásnak. Akkor majd kiszolgáltatnak nyomorgattatásra és megölnek titeket és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért. Akkor „sokan megbotránkoznak", elárulják és gyűlölik egymást. Sok hamis próféta támad majd és sokakat megtéveszt. Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, a szeretet meghidegül sokakban. De az, aki mindvégig kitart, az üdvözül. A Királyság ez evangéliumát pedig hirdetni fogják az egész földkerekségen bizonyságul a népeknek. Akkor azután jön majd a vég. 6. vs. v. ö. Dán 2,28. — 7. vs. v. ö. Ezs 19,2; II. Krón 15,6. — 10. vs. v. ö. ,Dán 11,41. Jézusnak az evangélista által közölt ötödik nagy beszéde Krisztus eljöveteléről és a «világ», pontosabban a jelenlegi világkorszak végéről szól. Máté szerint Jézus e beszédet Jeruzsálemben, élete utolsó napjainak egyikén mondotta. Mikor kimegy a templomból, tanítványai felhívják figyelmét a templom épületeinek a szépségére. «Aki nem látta a templomépületet (t. i. a 'Heródes által emelteti), az sohasem látott díszépületet», — mondja a Talmud, (Szukka 51 b): Jézus azonban azt feleli, hogy a templom pusztulásra van ítélve: «nem fog belőle kő kövön maradni». Már ószövetségi próféták (Mik 3,12; v. ö. Jer 26,18) is szóltak a templom pusztulásáról, arról, hogy a templomhegyet erdő fogja borítani. Amint az első század folyamán kiéleződtek az ellentétek Izráel és a irómaiak közt, népüket féltő kegyesek borzadállyal gondoltak a templom