Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - Jézus búcsúja Galileától és útja Jeruzsálembe
113 19 ótestámentom héberül <káhál»-nak mond. Jézus Péterhez intézett szavában azzal az igénnyel lép fel, hogy az ő messiási neve 'körül fegybegyűjtött gyüle 1kezet lesz az ótestámentomi igaz Izráelnek, a «választott nemzetséginek (v. ö. II. Móz 19,5; I. Pét 2,9), az Ezsajás próféta által megjövendölt «szent mag»-nak (Ezs 6, 13) a folytatása, sőt kiteljesedése. Az idők végén, mikor Isten elküldi Messiását és ítélet alá kerül az «elfordult és parázna nemzetség», ő maga teremt magának a kiválasztott «szent mag»-ból ecclesiát. Akik ehhez tartoznak, azokat mind Isten választotta ki úgy, mint Pétert, aki az «első kő» benne. Amikor tehát Jézus az «ő» Anyaszentegyházáról beszél, akkor nem valamely, e világon begyökerezett szervezetre, «egyház»-ra gondol, hanem arról az új, eszchatologikus gyülekezetről beszél, melyet tanítványaiból Isten népeként gyűjt össze az ő Királyságába. De ez a «szent 'mag» természetesen nem tisztára eszmei valóság, olyasmi, ami csak mint eszme létezik. Az «Anyaszentegyház», az igaz Izráel, valósággal, «láthatóan» létezik, mert az új gyülekezet Isten teremtő akaratából a messiási új világnak zsengéje ebben a világban. Ez az igaz Izráel, az ecclesia mint a zsidó gyülekezet mellett alakult új gyülekezet láthatóvá lesz a világ számára is. De ha az új gyülekezet valóban Anyaszentegyház, akkor mindig idegen test e világban, sohasem tisztára e világi szervezet, hanem Isten új teremtése, új világa. Az Anyaszentegyházról, az Istentől kiválasztott, nem e világi, új, igaz Izraelről mondja Jézus, hogy azon a pokol, vagy pontosabban «a halál birodalmának a kapui» sem tudnak erőt venni, diadalmaskodni. A «halál birodalmának kapui» nehezen érthető képies kifejezés. Annyi világos, hogy Jézus ígérete szerint az ő ecclesia-ja fölött nem lesz úrrá a halál. Talán arra kell gondolni, hogy a Krisztus gyülekezete tagjainak is át kell haladniok ugyan a halál birodalmának kapuin, de ezek nem zárulhatnak be mögöttük végérvényesen, mert Krisz^ tus az övéinek életet hoz, feltámasztja őket örök életre. Krisztus Anyaszentegyháza azoknak gyülekezete, akiket uruk új életre hívott el, azért ez a gyülekezet nem omlik össze akkor sem, ha azt ellenségeinek, üldözőinek ereje halálba taszítja. Ez is mutatja, hogy Krisztus Anyaszentegyháza nem «e világból való» (v. ö. Ján 19,36), hanem «eszchatologikus» valóság. Hogy mi Péter tiszte a gyülekezet felépítésében, azt a következő hasonlat, képies kifejezés mondja meg. Péternek adja Jézus a «menny királyságának a kulcsait». A kifejezés gyökere talán Ezs 22,22-re nyúlik vissza (v. ö. Jel 3, 7). Aki a kulcs-hivatal tisztét töltötte be, a király helyettese és főminisztere volt. Ha itt Péter méltóságát Jézus azzal írja körül, hogy neki adja át a menny királyságának a kulcsait, úgy tehát ez azt jelenti, hogy Péternek méltóságánál fogva hatalma van a Királyság kapuit megnyitni és bezárni. Ezt pontosabban a vers második fele írja körül: «amit megkötözöl a földön, kötve lesz a mennyben is és amit feloldozol a földön, oldozva lesz a mennyben is». A • megkötözés» és <feloldozás> nekünk rendkívül szokatlan kifejezések. A magyarázók nagy része megérthetésük végett utal arra. hogy a nekik megfelelő héber szavakat használták az írástudók, mikor bizonyos dolgokat megengedetteknek s másokat tiltottaknak minősítettek, illetve egyeseket a gyülekezet tagjai közül átok alá helyeztek, másokat pedig az átok alól feloldottak. E magyarázat szerint Jézus Péter apostolra bízta volna a gyülekezetben a fegyelmező hatalmat s azt az ígéretet adta volna neki, hogy amit a gyülekezetben megengedettnek nyilvánít, azt Isten is megengedettnek minősíti és amit tiltottnak nyilvánít, azt Isten is tilosnak minősíti, ill. az a rendelkezése, amellyel valakit átokkal sújt és kitaszít a gyülekezetből, vagy pedig az átok alól feloldva visszafogad, érvényes lesz Isten előtt is. Jézus szavának ezt az értelmezését támogatni lehet avval, hogy Mát 18,18 szerint már az első gyülekezet is valószíKarocr: Málé tvanfMimaá 8
