Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - Példázatok
105 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 l 2 3 4 5 és értsétek meg! Nem az teszi tisztátalanná az embert, ami a száján bemegy, hanem az, ami a száján kijön, az teszi tisztátalanná az embert. Akkor hozzá lépve a tanítványok, mondották neki: Tudod, hogy a farizeusok megbotránkoztak, amikor hallották ezt a beszédet? ő azt felelte: Minden növénynek, melyet nem az én mennyei Atyám ültetett, ki kell pusztulnia. Hagyjátok őket: vakok ők, akik vakokat vezetnek. De ha vak vezet világtalant, mindketten gödörbe esnek. Erre Péter válaszolt: Magyarázd meg nekünk ezt a példázatot! ő azt felelte: Ti is még mindig értelmetlenek vagytok ? Nem értitek meg, hogy mindaz, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut és onnan a természetes úton távozik ? Ellenben ami a szájból kijön, az a szívből származik és ez teszi tisztátalanná az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, istenkáromlások. Ezek azok, amik tisztátalanná teszik az embert. A mosdatlan kézzel való evés nem teszi tisztátalanná az embert. 4 vs. v. ö. II. Móz 20, 12; 21. 17; V. Móz 5. 16. — 8-9. vs. v. ö. Ezs 29,13. Az evangélista ezt az elbeszélést egy színtelen «akkor«-ral kapcsolja a megelőzőkhöz. Abban a küzdelemben, melyei Jézus a farizeizmussal folytatott és amelynek folyamán a szakadék közte és a nép közt mindjobban kimélyült, nemcsak a szombatnap megszentelésének a mikéntje, Jézus érintkezése a vám r szedőkkel, a böjtölés kérdése és hasonlók játszottak fontos szerepet, hanem különösen nagy jelentőségűvé lett a «vének hagyományai» kapcsán felmerült vita. Jeruzsálemből jött és talán a gyülekezetekben ellenőrző látogatásokat végző írástudók farizeusokkal együtt (v. ö. Márk 7, 1) felelősségre vonják Jézust, hogy miért szegik meg tanítványai a «vének hagyományát». A kifejezés a törvény értelmezését és továbbfejlesztését jelöli meg, melyet a rabbinátus mint a «vének»-nek, azaz a már elhunyt írástudóknak az örökségét, hagyo-i mányos tanítását őrzött és állandóan gyarapított iskoláiban Ezt a hagyományt, melyet egyenesen a törvény fölé helyeztek, szegik meg a tanítványok, mikor étkezésnél nem mosnak kezet. A kézmosás étkezés előtt és után a zsidóságnál nem volt egészségügyi parancsolat, hanem vallásos, pontosabban a rituális tisztaság szempontjából előírt követelmény. Alapját talán az a megfontolás tette, hogy minden étkezést hálaadó ima előz meg s hogy Istenhez csak tiszta kezeket szabad felemelni. Egyébként a rabbinátus aprólékos kicsir nyességgel előírta, hogy a kézmosási milyen körülmények közt, mennyi és milyen vízben kell elvégezni, stb. Jézus visszafordítja a vádat: a farizeusok szegik meg a törvényt emberi rendelésből származó hagyományaik kedvéért. A Sinai hegyen adott törvény megszegése az igazi bűn s ezt csak súlyosbítja az a körülmény, hogy a törvényt a vének hagyományai kedvéért szegik meg s hogy így az utóbbiakat a törvény fölé emelik. Jézus viszonvádját a negyedik parancsolat kapcsán szemlélteti. Ezt a parancsolatot Isten adta s a törvény azt mondja, hogy aki csak szidalmazza is atyját vagy anyját, az haljon meg. Azonban a rabbinátus hatálytalanítja ezt az isteni parancsolatot, amikor lehetővé teszi, hogy a fiú gyűlöletből elvonja atyjától vagy anyjától azt, ami szüleit jog szerint megilleti. Jézus szavai arra a rendelkezésre utalnak, amely szerint, ha valaki
