Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - Példázatok
91 10 11 12 13 14 15 16 17 tűzben megégető, hatalmas ítéletében fog megvalósulni De már Ezsajás (pontosabban: Deuteroezsajás) írt az isteni ige csodálatos munkájáról: «Amint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet és termővé, gyümölcsözővé teszi azt... így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem>. (Ezs 55, 10—11). Ennek az isteni igének a hirdetésében teljesedik ki «Jahve szolgájáénak messiási munkája. Jézus, mini az evangéliumban ismételten megfigyelhetjük, küldetésének példaképét éppen a próféta által megrajzolt 'Jahve szolgájáéban találta meg. Innét lesz érthetővé a magvető példázata is. A közkeletű váradalmakat Isten királyságának megvalósulására Jézus elutasítja vele, de azért Isten királysága e példázat szerint sem e világ keretein belül megvalósulásra kerülő folyamat, mint ezt sokszor éppen ennek az elbeszélésnek a hatása alatt gondolni szokták. Ennek a felfogásnak a helytelenségét már az említett ótestámentomi próféciával kimutatható kapcsolat is mutatja. A Magvető munkája Isten új életet teremtő munkája, mint ahogyan az égből alászálló eső és hó megtermékenyíti a földet. Az isteni megváltás nyomán fakadó élet pedig a bűn világának összetörését, halálát jelenti, és szétrobbantja ennek a világnak a kereteit Jézus példázata azt mondja, hogy ott, ahol az Isten küldötte «Magvető» hirdeti az igét, már megvalósul a menny királysága. És pedig az Isten királysága valósággá lesz akkor is, ha az Ige visszautasításra talál, ha nem, is terem mindenütt gyümölcsöt, ahova hull. Sőt Jézus példázata azt mondja, hogy az Ige hirdetése nagyobbrészt balsikerrel jár, amint már az Ötestámentom is megállapítja, v. ö. Ezs 5,24; 6,9; 53,1; Jer 7,25—26; 117,15; 20, 8; Ez 3,27. Ennek ellenére az Ige hirdetése nyomán csodálatosan gazdag termés takarítható be. így van Isten királyságával is a világban: a mindenfelé mutatkozó balsiker ellenére is végezetül Isten csodálatos müveként fölülmúlhatatlan gazdagsággal valósul meg. 13, 10—17 A példázat-tanítás értelme; v. ö. Márk 1,10—13: Luk 8,9—10. S tanítványai hozzálépve mondották neki: Miért beszélsz hozzájuk példázatokban 7 ő pedig felelt s mondotta: Nektek adatott, hogy ismerjétek a menny királyságának titkait, azoknak azonban nem adatik meg. Mert akinek van, az kap és bősége lesz; akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van. Azért beszélek hozzájuk példázatokban, mert látván nem látnak és hallván nem hallanak, se meg nem értik. S beteljesedik rajtuk Ezsajás prófétai igéje, amely azt mondja: „Hallani hallotok majd s mégsem értitek meg, nézni néztek majd s mégsem láttok. Mert eltompult e népnek szíve, fülükkel nehezen hallottak, szemüket lehunyták, hogy ne lássanak szemükkel, ne halljanak fülükkel, ne értsenek szívükkel s meg ne térjenek, és meg ne gyógyítsam őket!" De ti boldogok vagytok, mivel szemetek Iát, s fületek hall! Mert bizony mondom nektek, hogy sok próféta és igaz ember kívánta látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta. A 14—15. vs. v. ö. Ezs 6,9—10.
