Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - Jézus harca Izráel népéért

88 41 . 1 42 < i 38 39 40 41 42 43 44 45 Jónás prédikációjára. S íme, itt több van Jónásnál. Délnek királynéja tél majd fel az ítélet napján ezzel a nemzedékkel együtt és elítéli. Mert eljött a világ végéről, hogy hallja Salamon bölcseségét, s íme, Salamonnál'több van itt. 40 vs. v. ö Jón 2, 1. — 41 vs. v. ó. Jón 3,5. — 42. vs. v. ó. I. Kir 10,1—10 A következő ige szoros kapcsolatban van Jézus védekezésével a farizeusi vád ellen. Az evangélista szerint a farizeusok és írástudók teszik fel a jelkívánó kérdést. A «jébnnek, pontosabban a «mennyei» Istentől származó jelnek az értelme, hogy Jézus avval igazolja tanításának, cselekedeteinek isteni eredetét V. Móz 13 1 értelmében a «jövendőmondó»-nak, s így prófétának munkájához is hozzátartozik a «jel». A zsidó írástudomány ennek alapján minden prófétával szember. érvényesíti ezt a követelést, különben az illető hamis prófétának számít. Eiért kívánnak Jézustól valami olyan jelet, amely merőben különbözik eddigi csodatételeitől és egyúttal nyilvánvalóan isteni igazolása taníwsának és csodatetteinek egyaránt. Jézus a kívánságot elutasítja, nem is tehet másként. Hiszen a csodában Isten munkálkodik, a farizeusok kívánságának engedni pedig annyit jelentene, mint Istent az emberi akarat rendelkezése alá vonni és őt emberi akarattól függő helyzetbe hozni. «Gonosz és parázna nemzetség», azaz feslett erkölcsű nemzedék az, amely jelet kíván (a «gonosz és parázna nemzetség» kifejezéshez v. ö. Hós 3,1, az talán utalás Izráel istentelenségére és hűtlenségére). De éppen ezért nem ad neki Isten más jelet, mint csak Jónásét. A «Jónás-jel» Jézus halálára és feltámadására utal. Tehát nem olyan jelről van szó, amely Jézus isteni hatalmát nyilvánítja ki. A farizeusok kívánsága nem teljesül, ez pedig a kereszthez vezető útra kényszeríti Jézust. Ennek az útnak a végén tesz Isten bizonyságot mellette, itt adja meg a Jónásjelet, hogy a hit felismerhesse benne a Megváltót. Két hasonlat, ill. példa még világosabban szemlélteti Jézus küldetését és munkáját. Az első szerint Ninivé férfiai az ítélet napján vádolni fogják Izráelt, mert ők megtértek a próféta szavára. Jézus megtérésre hívó igéje elől azonban a nép elzárkózott. Salamonhoz eljött Sába királynője, h°gy tanuljon bölcseségétől. De Sába királynője az ítélet napján vádolni fogja Izráelt azért, hogy. nem akart Jézusra hallgatni, és elítéli a népet, mert hiszen benne Izráel Jónásnál és Salamonnál sokkalta magasabb, tökéletes isteni felhatalmazással elküldött Messiást nyert. Jézust ez az igéje is messze kiemeli a próféták sorából, s egyenesen Isten mellé állítja. 12, 43—45: Példázat a visszaesésről; v. ö. Luk 11,24—26. Amikor pedig a tisztátalan lélek kimegy az emberből, sivár helyeken keresztül visz útja és nyugtot keres, de nem talál. Akkor azt mondja : Visszatérek házamba, ahonnan jöttem. Visszatérve azt üresen, kisöpörve és felékesítve találja. Akkor megy s hét más, magánál gonoszabb lelket vesz maga mellé és bemenve ott lakozik. Annak az embernek utóbbi állapota rosszabb lesz az elsőnél. így jár ez a gonosz nemzedék is. Ez a szakasz átmenet nélkül következik a megelőző után, mintha ahhoz hozzátartoznék. Nyilván az evangélista is úgy értette Jézusnak ezt az igéjét, hogy szoros tartalmi kapcsolatban van az előzővel. A kapcsolatot az a körülmény adja meg, hogy — mint a szakasznak az utolsó mondata tanúsítja, —