Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 1. fejezet. Az írásmagyarázati teológiáról általában

Az elmondottak alapján azt mondhatjuk, hogy a bibliai stádiumok gerince az „írásmagyarázat": a Szentírás egyes iratainak a részletes és összefoglaló értelmezése, magyarázata. Az írásmagyarázathoz kapcsolódnak egyfelől az „előkészítő" vagy bevezető bibliai studiumok. Ezeknek a feladata, hogy tisztázzák a Szentírás magyarázatának a nyelvi, kritikai, történeti és teológiai előfeltételeit. Másfelől az írásmagyarázathoz kapcsolódnak az „összefoglaló" jellegű studiumok. Ezeknek a feladata, hogy az írásmagyarázatban nyert értelmet szintézisben tömörítsék és rendszerezzék. Az írásmagyarázati teológia felosztása Az elmondottak alapján az írásmagyarázati teológia tárgykörébe tartozó studiumokat a következőképen oszthatjuk be: a) előkészítő írásmagyarázati tudományok: 1. bibliai nyelvtudomány: ószövetségi héber és arám nyelv; újszövetségi görög nyelv; 2. bibliai régiségtan (archeológia): az ókori Kelet világa, mint bibliai segédtudomány; az ókori zsidó nép (ill, Izráel) élete és világa; — Palesztina földrajza; 3. újszövetségi kortörténet: a késői zsidóság története, kultúrája és vallástörténete; a hellénizmus és a hellenisztikus római kor története, kultúrája és vallástörténete; 4. bibliai bevezetés: ószövetségi bevezetés és ehhez kapcsolódva az ú. n. ószövetségi apokrifusok és pszeudepigráfikusok ismertetése; újszövetségi bevezetés; 5. bibliai herméneutika; b) írásmagyarázat: (egzegézis) ószövetségi írásmagyarázat, mint az egyes ószövetségi iratok magyarázata; újszövetségi írásmagyarázat, mint az egyes újszövetségi , iratok magyarázata; c) összefoglaló írásmagyarázati tudományok: 1. bibliai történet: Izráel története és ehhez kapcsolódva a „zsidóság" („késői zsidóság") története; Jézus élete; az apostoli kor (vagyis: az őskereszténység) története; 2. bibliai teológia: ószövetségi teológia („Izráel vallása") újszövetségi teológia. 89