Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 8. fejezet. A teológia „tudományos" jellege

irata is, ilyenek egyes írásmagyarázatai is, pl. a Magnificat magyarázata. Ezek az iratok saját koruknak a mértékével mérve sem léptek fel a „tudományos teológia" igényével. Viszont vannak olyan iratai Luthernek, amelyek saját koruk ítélete szerint a tudományos teológia termékeinek számítottak, pl. „De servo arbitrio", vagy „De captivitate Babilonica ecclesiae praeludium" stb. Ugyanezt figyelhetjük meg' az egyházi ókorban is. Origenesnek sok munkája kétségkívül eleget tett kora legmagasabb tudományos igényeinek, pl. a Hexapla, vagy ú. n. „dogmatikája" („De principiis"). Ugyancsak tudományos jellegű munka Eusebius híres és ma is nélkülözhetetlen egyháztörténete. Augustinusnak is van számos tudományos teológiai munkája (pl. „De trinitate", „De doctrina christiana", vagy számos vitairata), van azonban számos olyan teológiai munkája is, melynek nincs tudományos jellege, pl. a Confessiones, vagy írásmagyarázati művei, mint pl. a heptateuchus, a Zsoltárok, János evangéliumának és János 1. levelének a magyarázata. Ezeken kívül vannak Augustinusnak és számos más ó-egyházi írónak olyan művei, amelyek mint az igehirdetések az áhítatossági irodalom körébe tartoznak. Ma is vannak olyan teológiai művek, amelyek nem lépnek fel a teológiai tudományosság nehéz vértezetében, de nem sorolhatók az áhítatossági vagy népszerű kegyességi irodalom termékei közé sem, és mégis kimondottan „teológiai" jellegű iratok. Az ilyenek mögött mintegy a háttérben és hátvédként ott van a tudományos teológia munkája, de maguk nem jelentkeznek a teológiai tudomány sajátos ismertető jegyeivel. Ezeket a munkákat meg kell különböztetnünk a tudományt „népszerűsítő" iratoktól, amilyenek — mint más tudományok területén, — a teológiában is akadnak. Ilyen nem tudományos teológiai munka ma pl. igen sok szélesebb egyházi körök használatára szánt írásmagyarázati munka vagy dogmatika. A határvonal a tudományos és nem tudományos teológiai művek közt természetesen nem mindig egészen világos, sokszor el is mosódhatik. A különbségtételre azonban mégis szükség van. A „tudományos teológia" 1. Már a fentebbi megkülönböztetésből is látható, hogy van „tudományos teológia". Nemcsak a modern teológia támasztotta azt az igényt, hogy tudományos voltát elismerjék, hanem ez az igény sokkal régebbi időkre nyúlik vissza. A keresztyén ókorban legalább azóta beszélhetünk tudományos teológiáról, amióta az egyház főként az alexandriai teológiai iskola munkája révén tudatosította a maga számára hitét és annak alapjait. Ebben az 78