Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 7. fejezet. Teológia és egyház

Hogyan válik lehetségessé a teológia? Az a körülmény, hogy az egyháznak szüksége van a teológiára, magában véve még nem teszi lehetővé a teológia szolgálatát és nem biztosítja "e szolgálat előfeltételeit. Röviden azt mondhatjuk, a teológiát lehetségessé maga az ige, a kinyilatkoztatás sajátossága teszi. Nem az teszi tehát lehetővé a teológiát, hogy értelmünk, ismerő képességünk hatalmába tudja keríteni a hitet vagy, hogy esetleg az ember úgy véli: ki tudja terjeszteni ismerő képességeinek a határát és ilyen formán meg tudja ragadni az Istent. Mindkét szempont hamis útra vinne bennünket. Egyedül a kinyilatkoztatás teszi lehetővé a teológiát. Ennél a feleletnél gondolnunk kell azokra a megállapításokra, amelyeket akkor tettünk, amikor az igéről, ill. a kinyilatkoztatásról mint a teológia tárgyáról volt szó. Ott megállapítottuk, hogy amikor Isten magát kinyilatkoztatja, lehajol a bűnös emberhez és őt az ige altal megújítja, akkor egyúttal meg is ismerteti magát vele. A bűnös ember megismeri azt az Istent, aki előbb rejtve volt előtte vagy akit félreismert. Azonban nem úgy ismerjük meg Istent, hogy meglévő egyéb ismereteink mintegy új ismeretekkel gyarapodnak, olyan ismeretekkel, amelyeket a többi ismereteink mellé emlékezetünkben elraktározhatunk, hogy adott alkalommal alkalmazhassuk ezt az ismeretet is. Isten úgy ismerteti meg magát velünk, hogy feltárja magát előttünk és hatalmába vesz minket. Nem mi „sajátítjuk el" Istent ismerésünkkel, hanem ő ragad meg minket, tesz minket a sajátjává. Csak amikor Ö megragad és a magáévá tesz minket. akkor ismerjük meg igazán Istent, megismerjük úgy mint Teremtőt és mint életünk Urát. Isten ismerete nem olyan ismeret, amely az értelmi tevékenység síkján jön létre, hanem lefoglalja és átformálja egész életünket, annak minden képességét és tehetségét. Ezért mondjuk, hogy az ige által nyert istenismeret egész életünket átformáló „egzisztenciális ismeret". A kinyilatkoztatásban nyert istenismeretnek az egzisztenciális jellege különbözteti meg azt a „természetes" istenismerettől, mely értelmi vagy esetleg akarati síkon jön létre, de megkülönbözteti az intuitív vagy misztikus ismeréstől is. A kinyilatkoztatásban nyert keresztyén istenismeret sohasem maradhat meg sem az értelmi ismeret elvontságában, sem a misztikus élmény elzártságában, hanem mindig egész életünket formálja és kihat annak minden mozzanatára és tevékenységére. Az Isten új életet formáló igéjében rejlik annak a lehetősége, hogy mint az Isten kegyelmének eleven tanúi hirdessük az evangélium örömüzenetét másoknak, továbbvigyük az Isten ajándékát másokhoz és arról tanúbizonyságot tegyünk. Ez a ta75