Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

I. rész. „Teológus" és „teológia" - 1. fejezet. A lelkészi „hivatás"

jelenti, — az egyháznak akar szolgálni, vagy helyesebben erre a szolgálatra nyer elhivatást. Mert a lelkészi szolgálat a szó tulaj­donképeni értelmében nem a többi életpályához hasonló „pálya", amelyet valaki akár anyagi, akár ideális szempontokból, „lelke­sedésből" választ azért, hogy megkeresse a kenyerét, hasznos helyet töltsön be a társadalomiban, vagy jó előmenetelt biztosít­son magának és szép „karriert" fusson be, stb. Ezeket a különben megszokott és részben nagyon tiszteletreméltó szempontokat a lelkészi szolgálattal kapcsolatban a leghatározottabban el kell utasítani. Hivatás és clhivatás A lelkészi szolgálat nem magunk által választott munkakör vagy életfeladat, amelynek megoldására erőnket és tehetségün­ket rászánjuk, sőt esetleg egész életünket is feltesszük. Mindez áll akármelyik más, becsülettel választott és őszinte kötelesség­tudattal betöltött munkakörre, „életpályára". A becsülettel be­töltött munkakör mindig „hivatás"-sá lesz számunkra. A lelkészi szolgálat azonban egészen sajátos értelemben „hivatás" még pe­dig azért, mert a szónak az igazi értelmében Istentől nyert el­hivatás. 1 Krisztus maga választja ki tanítványait (Jn. 15, 16): kivá­lasztja őket „a világból" (Jn. 15, 19) azért, hogy „gyümölcsöt teremjenek" (Jn. 15, 8). A kiválasztás értelme az, hogy Krisz­tus sajátjául fogadja el, maga alá rendeli és magáévá teszi a ta­nítványt. Ezért választja ki „a világból".: nem úgy veszi ki a vi­lágból, hogy elefántcsonttoronyba zárja, ahonnan hűvös semle­gességgel figyelheti a hullámok zajlását, emberek vergődését, kínjait és küzdelmeit. Hanem úgy választja ki a világból, hogy kiszabadítja a „világ" bűnös, azaz Istentől elszakadt és Istennel szembefordult hatalmainak a béklyójából, saját magának, a sa­ját uralmának rendeli alá és lehetőséget ad neki arra, hogy az ö uralma alatt, az Iránta való engedelmességben éljen és így „te­remjen gyümölcsöt". A „gyümölcs" a tanítvány életében jelent­kezik először: megmutatkozik abban, hogy valóban Urának szol­gál és neki él, neki engedelmeskedik és „új életben jár". De Krisztus szolgálatában a „gyümölcs" ennél sokkal többet kíván tőlünk. Krisztus azért könyörög az Atyához, hogy szentelje meg a tanítványt „az Ö igazságával", t. i. igéjével (Jn. 17, 17). A ta­nítvány ajakán az ige az a „beszéd" és „tanubizonyságtétel", amelyekért „hisznek Krisztusban" (Jn. 17, 20). A tanúbizonyság­tétel által válik a tanítvány szolgálata gyümölcsözővé az Anya­szentegyházban akkor, amikor a földbe rejtett mag meghal azért, hogy sok gyümölcsöt teremjen (Jn. 12, 24). 8

Next

/
Thumbnails
Contents