Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
II. rész. A keresztyén teológia - 6. fejezet. A teológiai eszmélés
területét átformáló tényezővé vált. így a modern teológia sok iskolája és pártja jelentéktelenné vált, nemcsak vonzóerejét veszítette el, hanem mondanivalója is üres beszéddé lett és szükségképen megkövetelte az új tájékozódást nemcsak a tudományos teológia munkásaitól, hanem azdktól is, akik mint lelkészek vagy egyéb egyházi munkások gyülekezeti szolgálatban állottak. Barth maga is a teológiai eszmélésnek egyik tényezőjévé vált. Az új tájékozódásnak továbbra is ő maradt a feje és állandó elmélyülést mutató, kontinentális tekintéllyel bíró vezetője. Mellette azonban a teológiai eszmélés több új és tőle függetlenülő csatornát is vájt magának. Maga Barth a kálvinizmus irányába integrálódott, a nélkül, hogy református konfesszionalizmusba esett volna. Mások határozottan a lutheri teológia irányvonalán indultak el (így Eiert Werner és Althaus Pál) s egyesek egészen a lutheránus konfesszionalizmusba' hajlottak el (így Sasse Hermann). A teológiai eszmélés történetében különösen is jelentős helyet biztosított magának Brunner Emil zürichi professzor, aki kezdetben szorosan Barth mellett haladt, később azonban éles ellentétbe került vele. Brunner számolt le egyfelől legnyomatékosabban a modgrn teológiával, főként a Schleiermacher által inaugurált gondolkodással és ugyancsak ő volt az, aki a legvilágosabban rajzolta meg az új teológiai gondolkodásnak, az „ige" vagy másként a „kinyilatkoztatás" 3 1 teológiájának az alapvonásait. 3 2 A teológiai eszmélés kiterjedt a teológia rendszerének minden ágára. Nem változtatta meg azonban a teológiai tudományok hagyományosan kialakult szerkezetét. A teológia tehát most is magában foglalja mindazokat a tudományágakat, melyek a felvilágosodás óta fejlődtek ki. Ennyiben a teológia most is mintegy összefoglaló név „a keresztyénség tudománya" számára. Az ige teológiája Az egész teológiának, mint a „keresztyénség tudományának" a centrumát a Jézus Krisztusban adott kinyilatkoztatás vagy más szóval az ige alkotja. Ilyen értelemben beszélünk a kinyilatkoztatás vagy még inkább „az ige teológiájáról" és mondhatjuk, hogy a teológiának, mint „tudománynak" a „tárgya" a kinyilatkoztatás, ill. az ige. Evvel a meghatározással a teológia értelmezése világosan elkülönül attól a modern teológiától, melynek mint „hittudomány"-nak a középpontjában a keresztyén „hit" áll. De elkülönül a teológiának ez az új értelmezése a régi dogmatikusok hagyományos teológia-fogalmától is, mely szerint a teológia tárgya 63
