Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 5. fejezet. A „modern teológia" útja

összefoglalva az elmondottakat meg kell tehát állapítani, hogy a teológiai liberalizmus felhígította a keresztyén hitet, sőt jelentékenyen hozzájárult a keresztyénségnek az elvilágiasításához, szekularizációjához. Az egyházias teológia A „modern teológia" ható területébe esett a múlt század „konzervatív" vagy „pozitív" teológiája is, sőt tulajdonképen maga is annak egyik változata volt, noha adott esetben tiltakozott ez ellen a megítélés ellen. A konzervatív teológia is a Schleiermacher által kidolgozott alapelvekre igyekezett építeni. Ugyancsak a hitre mint vallásos élményre alapozódott és igyekezett alkalmazkodni a modern tudományfogalomhoz. Ezen .belül azonban a konzervatív teológia igyekezett magának mozgási szabadságot biztosítani. Ezért igyezett egyfelől alkalmazkodni a hagyományos teológiai gondolkodáshoz. így szorosabb kapcsolatban maradt az egyház életével és szolgálatával, mint a liberális teológia. Másfelől viszont a modern, tisztára az immanens világ látóhatárán belül gondolkodó tudománnyal szemben arra törekedett, hogy a keresztyén Hitnek az immanens világ határain túl mutató mozzanatait megvédje és azok létjogosultságát igazolja. Mindkét törekvés az egyházias teológiát lényegileg defenzív magatartásba kényszerítette és a modern világnézetekkel szemben apologetikúvá tette. Ezzel a magatartással azonban a pozitív teológia vállalkozása kezdettől fogva kilátástalannak és sikertelennek bizonyult, mert hiszen lényege szerint a konzervatív teológia is a modern racionális-tudományos gondolkodás területén mozgott. Ennek a gondolkodásnak az előfeltételei között azonban a keresztyén hitnek a védelemre kényszerült elemei, különösen is a csodák védhetetlenek voltak akkor is, ha azokat nem lehetett „megmagyarázni" és így racionálissá tenni. Még jó volt, ha ez a teológiai gondolkodás rá tudott mutatni azokra a titkokra és megfejthetetlen jelenségekre, amelyek a racionális-tudományos gondolkodás világképének ellenmondottak. A modern világkép előretörésével szemben azonban a konzervatív teológia apologetikája is egyre hatástalanabbnak bizonyult, egyre inkább teret veszített, védekezése folytonos visszavonulássá lett, egyre többet volt kénytelen feladni a saját meggyőződéséből és egyre többet szolgáltatott ki a modern világnézetnek a keresztyén hit tartalmából. Voltak természetesen a 19. század folyamán és ennek a századnak az elején olyan képviselői és irányzatai is az egyházias teológiának, amelyek felismerték ennek az apologetikus magatartásnak a hibáját és a modern tudományfogaT&m elisme54