Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 5. fejezet. A „modern teológia" útja

5. FEJEZET A „modern teológia" útja Általános áttekintés Schleiermacher új teológiai alapvetése nyomán a 19. század második harmadától fogva rendkívül megélénkült a protestáns teológia munkája és annak minden ágában igen nagy fellendülés volt tapasztalható. Ez a fellendülés ugyan nem egyedül az új alapvetésnek volt köszönhető, hanem igen erősen belejátszottak abba egyéb tényezők is, főként á minden téren mutatkozó érdeklődés a vallások iránt. Különösen is jelentős tényezők lettek a teológia szempontjából a napoleoni háborúk után mutatkozó vallásos ébredés és a romantika szellemi áramlata, valamint a német filozófiai idealizmus. A romantika maga is kedvezett a vallásos ébredésnek s ugyanakkor a történelmi múlt felé fordította az érdeklődést. A felvilágosodás észvallása lassanként hitelét veszítette, bár több mozzanata szívósan belerögzítődött az európai gondolkodásba. A romantikától meghatározott gondolkodás azonban a vallást nem az értelem, hanem inkább az érzelem világ ügyének tekinttette, ezért érdeklődéssel fordult a misztika felé is. Innét érthető, hogy a romantika hatása alatt sokan érdeklődéssel fordultak a katolikus vallás felé és különösképen is elkezdték kutatni a régi vallások (főként a germán ősvallás) letűnt világát. Miközben pedig a romantika mintegy felfedezte az elmúlt korokat, — főként a középkort, — és a történelem letűnt világát egészen újszerűen élte át, a német filozófiai idealizmus ugyancsak elsősorban a történelem felé fordult: Hegel ekkor látta meg a történelemben mutatkozó dialektikus fejlődést és előkészítette a dialektikus történeti materializmus filozófiájának a megalkotását. Először azonban a német idealizmus gondolatrendszerei tettek szert igen nagy befolyásra a német protestáns teológiában. A német filozófiai idealizmus hatása alatt írta meg Strausz Dávid Frigyes híres könyvét Jézus életéről, mely a múlt század protestáns teológiájának egyik legnagyobb hatású műve lett. Ugyancsak Hegel idealizmusának a szellemi bélyegét mutatja a Baur Ferdinánd Keresztély által elindított ú. n. „tübingeni iskola". A teológiai kutatás érdeklődése a mult században mindenek előtt a Szentírás felé fordult: a biblia és egyes iratainak a keletkezése, a történeti és kritikai problémák, valamint az írás értelmezésének a kérdései határozták meg és töltötték ki nagyrészt a teológiai kutató munkát. Ε mellett az egyház története volt a másik leginkább megmunkált kutatási terület. Az egyház 4 Bevezptés a teiológiába. 49