Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 2. fejezet. A keresztyén teológia hagyományos értelme

2. FEJEZET A keresztyén teológia hagyományos értelme A teológia mint az Istenről szóló beszéd és tanítás A keresztyén egyház kezdettől fogva egészen különleges értelemben „tanított". Nem úgy, hogy az Istenre és a hit dolgaira vonatkozólag „tanokat" és „tanításokat" vagyis értelmi ismereteket terjesztett volna, hanem úgy, hogy hirdette Istennek a megváltó cselekedetét Krisztusban. „Tanított" az egyház olyan módon, hogy prédikálta az evangéliumot és hirdette, hogy „a keresztről szóló beszéd" „Istennek bölcsesége" azok számára, akik „megmentetnek" és „üdvözülnek" (1. Kor. 1, 18—25). így hirdette az egyház „Krisztus titkát" (Ef. 3, 4) és vele együtt az evangéliumot, mint Jézus igéjét, az Isten királyságának a titkát és Istennek az evangélium örömüzenetéibe foglalt akaratát. Ugyanakkor, amikor az egyház a missziói igehirdetésben a hitetlenek felé prédikálta az evangéliumot, önmaga előtt is igyekezett feltárni a krisztusi titoknak az „értelmét". A kifelé való prédikálással és az evangélium értelmének önmaga számára való tisztázásával az egyház máris elkezdette kialakítani azt, amire eredetileg neve sem volt, de amit utóbb megszoktunk „teológiá"nak nevezni. Azonban tisztában kell lennünk avval, hogy amilyen egyedülálló és páratlan jelenség az Iegyház a pogány vallásos kultuszokhoz viszonyítva, éppen olyan páratlan és egyedülálló jelenség a keresztyén „teológia" is a pogány vagy a filozófiai „teológiához" való viszonylatban. Amikor a keresztyén egyház tanítói az ókorban lassanként átvették és az egyház tanítására alkalmazták a „teológia" szót, akkor azt eredetileg — természetszerűleg — a megszokott görög szóhasználat mintájára alakították ki és fogalmazták meg. így jeleníti a „teológia" szó első és legáltalánosabb értelme szerint „az Istenről szóló tanítást". így olvassuk Augustinusnál (megh. 430-ban): „Teológia: ennek a görög szónak a jelentése annyi, mint az istenség fogalma vagy a róla szóló tanítás".

4 Hasonló értelemben mondja később a híres középkori tanító, Aquino-i Tamás (megh. 1274-ben): „Teológiának az Istenről szóló tanítást mondjuk".

5 A teológia ebben a szoros értelemben tehát az Istenről, azután pontosabban a Szentháromságról és különösképen is a Krisztus istenségéről szóló tanítás. Egyes görög egyházi atyák, pl. Naziánci Gergely (megh. 389-ben vagy 390-ben) a „teológia" mellé az isteni „oekonomiá"-ról (

οικονομία ) tehát az isteni üdvtervől (v. ö. Ef. 3,9) szóló tanítást tették, mely az Isten üdvös25