Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

II. rész. A keresztyén teológia - 1 fejezet. A teológia szó jelentése

II. RÉSZ A KERESZTYÉN TEOLÓGIA .1. FEJEZET A teológia szó jelentése „Teológia" (

θεολογία ) görög szó s annyit jelent, mint „az istenekről szóló beszéd" vagy „az istenekről szóló tanítás". Ennek a szónak a használata a régi görögöknél visszanyúlik a pogányság idejére. A teológia szó tehát nem származik a keresztyén gondolkodás köréből, ahhoz eredetileg nincs is semimi köze. Az Újszövetségben elő sem fordul. A régi görögök „teológusok"-nak azokait nevezték, akik a világ keletkezéséről, valamint az istenekről szóló mítoszokat feljegyezték, mint ahogyan azt pl. Hesiodos tette. Mivel ezek a feljegyzések egyúttal költői művek is voltak s mivel az istenekről szóló mítoszokban van divinációs elem is, azért alakulnak ki a görög szóhasználatban olyan egymást kiegészítő és értelmező szópárok, mint „teológusok és költők" (θεολογόι καί ποιηταί) vagy „teológusok és jósok" (θεολογόι και μάντεις).Költők és jósok tehát mint „teológusok", azaz az istenek mítoszaihoz értő emberek tanítják az embereket a világ keletkezésének és az isteneknek a titkaira. A ^teológia" mindennek alapján az istenekről szóló „tanítás", ill. „tudomány". Természetesen nem valamely rendszeres formában kifejtett tanítás, hanem inkább összefoglalása, hirdetése és megszólaltatása annak, amit az istenek felől elgondoltak. Népszerű szóhasználatiban az istenséget dicsőítő szónoklatot vagy valamely istenséghez intézett himnuszt és az istenséget segítségül hívó éneket is ,,teológiá"-nak mondották. Némileg új értelmet nyert a „teológia" szó a görög filozófusok szóhasználatában. Náluk az istenségekről szóló mítoszok értelmezését jelenti. Anstoteles — noha a ^teológia" szót ugyan23