Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - II. szakasz. Az egyháztörténeti teológia - 5. fejezet. Az egyház egyes életmegnyilvánulásainak a története

sokat, amelyek igénybe veszik a művészet eszközeit. Ilyenek az egyházi költészet és zene, valamint a képzőművészetek különféle nemei. A művészetek történetében az egyházi tárgyú művészet különlegesen fontos helyet biztosított magának. Volt idő, amikor a művészetek széles területe szinte egybeesett az egyházi művészetekkel. Ezért nemcsak az egyházi művészetek történetének a tárgyalásánál van nagy szükség sok „világi" vagy egyetemes művészettörténeti ismeretre, hanem fordítva is. A művészet sok ágának a története érthetetlen annak, aki előtt idegen az egyház élete. Az egyházi művészetek története az egyház életének igen jelentős területeit tárja fel és ismerteti meg velünk. Művészeti alkotásokban a művész hite és meggyőződése, életfelfogása és világnézete mindig igen elevenen jut kifejezésre. Az egyházi művészetek alkotásai sokszor csodálatos elevenséggel és egészen elmélyült átéléssel tárják fel a művész — és a mögötte álló egyházi közösség — hitét. Gondoljunk ilyen vonatkozásban pl. Bach egyházi zenei alkotásaira, de nem kévésbbé tanulságos e tekintetben pl. a katakombák művészete vagy pl. ókori keresztyén szarkofágok ábrázolása. Az egyházművészet történetének a jelentősége azonban nemcsak abban van, hogy megismerteti velünk a keresztyén mult egyik igen tanulságos és a keresztyén hitéletbe, kegyességbe igen mély bepillantást engedő vetületét, hanem abban is, hogy útbaigazítást és irányítást ad a jelen egyházművészet számára is. Az egyházművészetnek a keresztyén hitéletre való nagy jelentősége miatt igen fontos feladat a gyülekezeteinkben ránk maradt művészi emlékek gondozása, ápolása és karbantartása. A lelkészi szolgálatnak egyik nem jelentéktelen és nagyon felelősségteljes feladata az egyházművészeti alkotások megbecsülése és gyülekezeteinkkel való megbecsültetése. Ez nemcsak a tárgyi emlékekre vonatkozik, mint amilyenek pl. egy-egy régi templom, vagy úrvacsorai kehely, oltárkép, stb., hanem a gyülekezetben élő művészi hagyományra is. így pl. jelentős gyülekezeti szolgálat az egyházi énekművészet és általában az egyházi zene, irodalom, stb. ápolása. Az egyház életének egyik legjelentősebb megnyilvánulása az istentisztelet („liturgia"). Az istentisztelet történetével foglalkozik a liturgiatörténet. Ezt azonban inkább a liturgikával való összefüggésben szokták tárgyalni. A katolikus teológusok körében kialakított „liturgia-tudomány" nem annyira történeti, mint inkább gyakorlati teológiai tudomány. 157