Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - II. szakasz. Az egyháztörténeti teológia - 5. fejezet. Az egyház egyes életmegnyilvánulásainak a története

tőleg életrajzba állítja össze, másfelől pedig összegyűjti az egyházi írók irataira vonatkozó közléseket, megállapítja a ránk maradt iratokat, megvizsgálja hitelésségüket és fő teológiai gondolattartalmukat. Ha a patrológiai anyag tárgyalásánál a hangsúly az egyházi atyák műveire kerül s azokat műfaj szerint csoportosítjuk, akkor a patrológia átalakul ókori egyházi irodalomtörténetté. Ha pedig a patrológiai anyag tárgyalásában a hangsúly az egyházi atyák műveinek a teológiai tartalmára kerül, akkor inkább ókori teológiatörténettel van dolgunk. A patrológiának azt az ágát, amely az egyházi atyák teológiájának a kérdéseivel foglalkozik, patrisztilcának is szokták mondani. A dogmatörténetnek elágazása a teológiatörténet is. A teológia sok tekintetben a hátterét alkotja a dogmának és a teológia története a dogmatörténetnek. Helyenként a dogmatörténet és a teológiatörténet határai elmasódottak: a dogmaalkotást sok teológiai munka és harc előzte meg s a dogma megalkotását előkészítő teológiai viták máris beletartoznak a dogmatörténetbe. Mivel az ókori teológia történetét a patrisztika keretén belül szokták tárgyalni, azért a teológiatörténet anyagául inkább a középkori és főként az újkori teológia történetét szokták tekinteni. A katolikus egyház a teológiai kutató munka során fokozott figyelemmel fordul az ókori egyházi irodalom és teológiatörténet felé s azért a patrológiának és patrisztikának is igen nagy súlyt biztosít a teológiai tudományok keretén belül. Kétségtelen, hogy az ókori teológiatörténetnek igen nagy jelentősége van az egyház és a teológiai tudomány számára, hiszen a keresztyén tanítás alapvető kérdéseit először az ókori teológia története folyamán vitatta meg az egyház. Ezért a protestáns teológiának is nagy figyelmet kell szentelnie a patrológiának és patrisztikának. Ezeknek a vizsgálata azonban nem csökkentheti számunkra a reformáció teológiájának a jelentőségét és nem becsülhetjük le a teológia újabbkori munkáját s ezzel együtt az újkori teológia történetét sem. A missziótörténet Az egyház életmegnyilvánulásainak a sorában különös jelentősége van a missziónak, az evangélium hirdetésének és .terjesztésének a pogányok között. A misszió történetével foglalkozik a missziótörténet. Az evangéliumot az egyháznak Jézus Krisztus parancsa értelmében (Mt. 28, 20) nemcsak a gyülekezeten belül, hanem azon kívül a „népek" felé is kell hirdetnie. Voltak korszakok és nemzedékek, amikor a missziói parancs különösen elevenen égett az egyház tudatában, viszont voltak olyan időszakok is. 155